Készpénz, kártya vagy digitális valuta? Már látszik az irány

Fizikai pénzes vs. elektronikus (kártyás) fizetés

A digitalizáció, valamint a fintech (financial technology), azaz pénzügyi technológiák gyors fejlődése gyökeres változásokat hozott a pénzügyek világába, azon belül például a fizetési szokásokba, megoldásokba is. A hagyományos, fizikai pénzes fizetéseket egyre inkább háttérbe szorítják az elektronikus, például kártyás megoldások az Európai Unióban is. Az utóbbiaknak számos előnyük van, ami miatt egyre többet lehetett hallani arról, hogy a fejlettebb országokban idővel tejesen megszűnhet a bankjegyek használata. Azonban szólnak érvek ez utóbbiak mellett is. Például az, hogy egyes társadalmi csoportoknak egyszerűbben kezelhetőbbek és átláthatóbbak, mint a számlákon kezelt pénz. Viszont a bankjegyek és az érmék hátrányainak a listája jóval bővebb:

• Lassú és körülményes velük fizetni
• Nehézkes váltásuk
• Problémás a tárolásuk
• A mozgatásuk nehezen, vagy egyáltalán nem követhető, így a szürke- és feketegazdaságban is népszerűek
• A gazdaságnak nem olcsó megoldás
• A gyártásuk, szállításuk, tárolásuk, megsemmisítésük körül környezetvédelmi aggályok is felmerülnek

A kártyás fizetés és az elektronikus pénz előnyeinek a listája ettől is hosszabb. Hogy néhány példát említsünk:

• A gazdaságnak olcsó megoldás
• A kezelés szempontjából egyszerűbb felhalmozni és befektetni
• Gyors fizetést tesz lehetővé
• Többeknek egyszerűbben kezelhető így a vagyon
• Átláthatóbb
• Követhetőbb a pénzmozgás
• Segíti a gazdaság fehérítését
• Környezettudatosabb megoldás
• Kedvez a digitális megoldások terjedésének, például az online vásárlásnak
• Egyszerűbbé teszi a kereskedelmet
• Az ellopott bankkártya zárolható, követhető
• Egyszerűbb valutaváltást tesz lehetővé
• Stb…

Azonban az elektronikus fizetési rendszerek mellett szóló számos előny ellenére az Európai Központi Bank (EKB) szerint szükség van a papírpénzre. Annak érdekében, hogy megvédje a bankjegyes fizetés lehetőségét, azt javasolta az EKB a közelmúltban, írják elő a kormányok, ne zárhassák azt ki a kereskedők és a szolgáltatók az Európai Unióban.

A kizárólag kártyás fizetést lehetővé tevő kereskedelmi gyakorlat túlzott elterjedése súlyosan aláásná az euróbankjegyek és érmék törvényes fizetőeszköz státuszát. A rendelettervezetbe egy új rendelkezést kell beilleszteni, amely egyértelműen jelzi, hogy a készpénz előzetes egyoldalú kizárása tilos

- áll az EKB a napokban publikált véleményében.

A Központi Bank a javaslatát azzal indokolta, a készpénzhasználat megmaradása igen lényeges például a bevándorlóknak, az időseknek, a fogyatékkal élőknek, a szociálisan kiszolgáltatottaknak és a kiskorúaknak.

És mi a helyzet Magyarországon?

Ezzel szemben Magyarországon úgy tűnik, az ellenkező irányba kell erőfeszítéseket tenni: ösztönözni kell az elektronikus fizetési módok terjedését a készpénzhasználat rovására – jegyzi meg az EconomX. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az idén tavasszal tette közzé "Pénzforgalom 2030" címen az új elektronikus pénzforgalmi stratégiáját. Ebben azt a célt fogalmazták meg, hogy a következő években el kell érni, hogy szintet ugorjon a digitalizáció Magyarországon, és annak hatására a 2020-as egyharmadról 2030-ra kétharmadra emelkedjen az elektronikus tranzakciók aránya. Ilyen irányú fejlesztésekre pedig elsősorban a kiskereskedelemben, a fizetéseknél és a számlafizetéseknél van szükség.

Viszont ezzel párhuzamosa egyes fejlesztések pontosan ezen cél ellen játszanak. Pont a jegybank írta elő rendeletben januárban, hogy a hazai bankoknak növelniük kell a készpénzfelvételre alkalmas automatáik (ATM-ek) számát. Indokolták ezt azzal, hogy

hazánkban az egy főre jutó ATM-ek darabszáma messze elmarad a hozzánk hasonló méretű nyugat- és közép-európai országokétól, miközben az egy ATM-re jutó készpénzforgalom értéke a legmagasabb Magyarországon az európai országokkal való összevetésben, amely érték folyamatosan növekszik

A hálózatfejlesztés szinte minden hazai nagybankot érint, és összesen 400-500 új automata telepítését jelenti a mostani időszakban.

Merre tovább?

Tehát folyamatosan a szakpolitikai csatározások a bankjegyes- vagy bankkártyás fizetés témaköre körül. Azonban ezzel párhuzamosan a FinTech fejlődése gyorsabb mint valaha, és tovább gyorsul. A bankkártyák feladatait egyre inkább mobileszközök, például mobiltelefonok veszik át. Emellett teret hódítanak például a kriptoeszközök, és a blokklánc-technológián alapuló egyéb megoldások használata is.

Persze az EU próbálja a lépést tartani a fejlődéssel. Az Európai Bizottság (EB) például azt tervezi, hogy a jövőben digitális eurót is használhatnak majd az emberek Európa-szerte. Ez az elektronikus fizetőeszköz várhatóan más lesz, mint a kriptovaluták.

A digitalizált valuta az érmék és a bankjegyek mellett működhet azonos értékben, ugyanolyan célokkal. Az Európai Központi Bank (EKB) bocsáthatja ki, és valószínűleg ingyenesen használható lesz az euróövezetben. Így az emberek egy QR-kód segítségével is fizethetnek egy biztonságos alkalmazásból a telefonjukkal, akkor is, ha nincs internetkapcsolatuk.

Ez egy új koncepció. Az emberek már nem használnak annyi készpénzt, mint korábban, a Covid felgyorsította ezt a tendenciát. Alapvetően egy választásról van szó: akarom-e a készpénz digitális változatát használni?

- nyilatkozta Mairead McGuinness, pénzügyi szolgáltatásokért, pénzügyi stabilitásért és tőkepiaci unióért felelős biztos néhány hete.

A tervek szerint a digitális euró el fog térni a kriptovalutáktól, hiszen az Európai Központi Bank garantálni fogja a stabilitását. Az EKB és az EB célja, hogy a digitális euró használatában minél inkább utánozza a készpénzt. Azonban céldátumot egyelőre nem tűztek ki a bevezetéséhez. Egyébként nemcsak az EU-ban terjedhetnek el az ilyen fizetési megoldások. Jelenleg nagyjából 120 központi bank dolgozik a nemzeti valutája digitalizálásán.

Nem fognak eltűnni a személyes tárgyalások, ám a céges pénzügyek jó részét már most is könnyen lehet automatizálni.

- mondja Czimer Gergely, a Raiffeisen Bank vállalati digitális és fizetési megoldások területének vezetője.