Ipari sztenderd
A Meta (lassan barátkozzunk meg a Facebook új nevével) bejelentése szerint a végpontok közötti titkosítást a leghamarabb 2023-ban vezetik be a Facebook és az Instagram csevegőalkalmazásaiban.
A végpontok közötti titkosítás lényege az, hogy a küldő és fogadó feleken kívül senki, még a Facebook sem láthatja, hogy milyen üzenetek, képek, vagy épp videók cserélnek gazdát. Ahogyan azt az elnevezése is sugallja, a végpontokat ebben az esetben a beszélgetőpartnerek eszközei képzik. Amint rányomunk a küldésre, vagy épp elindítjuk a videóhívást, a kimenő adatok titkosítás alá kerülnek. Az információ visszafejtéséhez egy jelszó-szerű, szinte feltörhetetlen kulcs szükséges. Ez a kulcs a végpontokon kívül sehol nincs tárolva. Így csak a beszélgetőpartnerek tudják dekódolni az üzeneteket. Természetesen ez automatikusan működik, így semmilyen informatikai boszorkányságra nincs szükség a funkció használatához.
A manapság már ipari sztenderdnek számító titkosítás bevezetése régóta napirenden volt a Facebook döntéshozóinál, viszont a 2022-es bevezetést gyermekek biztonságával foglalkozó szervezetek nyomására elhalasztották.
Aggasztó adatok
A National Society for the Prevention of Cruelty to Children (NSPCC) gyermekvédelmi szervezet egyenesen azt állítja, hogy a titkosított üzenetküldés "a gyermekek szexuális zaklatásának frontvonala", ugyanis a biztonságot szolgáló funkció ellehetetleníti a zaklatók kilétének felderítését.
Priti Patel, az Egyesült Királyság belügyminisztere is bírálta a technológiát, ami véleménye szerint "súlyosan akadályozhatja" a hatóságok munkáját.
A szervezetek és a miniszter asszony állításait a számok is alátámasztják. Az NSPCC az információszabadságra hivatkozva 46 bűnüldöző szerv adatait kérte ki az online platformokon tavaly elkövetett gyermekek elleni szexuális bűncselekményekről.
A válaszokból kiderült:
- több mint 9470 bejelentés érkezett a szervekhez fiatalkorúakkal való szexuális visszaélést ábrázoló képekről és gyermekekkel kapcsolatos online szexuális bűncselekményekről
- ezek 52 százalékát a Facebook tulajdonában lévő alkalmazásokon azonosították
- az esetek több mint egyharmada Instagramon, 13 százaléka Facebookon és Messengeren történt, egy nagyon kevés hányada pedig a WhatsApp-on
Ha a fenti eredményekhez hozzátesszük, hogy a WhatsApp az egyetlen app, amely végpontok közötti titkosítással rendelkezik, azonnal körvonalazódik, miért ellenzik a szolgáltatás kiterjesztését.
Mindenesetre a közösségi vállalat egyelőre engedett a nyomásnak, de kérdéses, 2023-ban tovább halasztja-e a bevezetést. A Meta alkalmazásait napjainkban 2,8 milliárd ember használja.
