Megtorpant a tavalyi év első felében jellemző ingatlanárak növekedése az egyetemi városokban 2022 második felére – derül ki az MBH Jelzálogbank által végzett kutatásból.
Csökkent a kereslet az ingatlanok után, ami miatt egyértelműen a magas hitelkamatok okolhatók. Ez 2023 második felére pedig elhozta az árak stagnálását. Jól mutatja, hogy a bérleti díjak országos átlagot nézve 2021 augusztusa és 2022 augusztusa közötti egy év alatt több mint 23 százalékkal nőttek, azóta viszont ez visszaesett 7 százalékra. Ezt azonban felrázta – ahogy meg is írtuk – a minden év júliusában megtartott egyetemi felvételi.
Ezt is olvasd el: Ha fogy a pénz, ki vesz lakást? Ingatlanpiaci kilátások
A budapesti ingatlanárakon belül is vannak kategóriák
Fotó: Dom Fou/Unsplash
A fővárosban ugyanezt az időszakot tekintve 25 és 7 százalékos növekedés volt az arányszám. Az eladó ingatlanoknál külsőbb részeken a 700 ezer körüli négyzetméterárakat lépte át 2022-ben, az egyetemek környéki, de nem teljesen belvárosi területeken a 800 ezer forintot haladta meg a négyzetméterár.
Ez is érinthet: Változik egy fontos szabály, milliókat számít lakásvásárláskor
Az 1 millió forintos határt pedig meghaladta az I. és V. kerület, Belső-Terézváros, a Corvin-negyed, Ferencváros egyes részei, Kiszugló, továbbá Kelenföld is.
Mi a helyzet vidéken?
A legdrágább Budapest után a vidéki egyetemi központok közül Veszprém és Debrecen a négyzetméterárai kerülhetnek fel a képzeletbeli dobogóra 640, illetve 620 ezer forintos négyzetméteráraikkal. Győrben a 600, Szegeden, Gödöllőn az 550 ezer forint közelében jár, Pécs is nem sokkal lemaradva követi őket. A lista hátsó felében pedig Miskolc, továbbra is ez a megyeszékhely és egyetemi város számít a legolcsóbbnak, ahol 350 ezer forint/négyzetméter körül található már ingatlan az infostart.hu által átvett elemzés szerint.
