A Google logója egy gazos, elhanyagolt területen, ahol süt a nap

Az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bírósága ejtette a Google elleni vádakat, amelyek szerint a vállalat 10 évvel ezelőtt illegálisan gyűjtött személyes adatokat az iPhone felhasználókról.



Nem mindennapi eset

Richard Lloyd, a What? nevű fogyasztói jogi csoport korábbi igazgatója 2017-ben perelte be a Google-t azt állítva, hogy a keresőóriás az internetes sütik segítségével 2011 és 2012 között egészségügyi, etnikai, nemi és pénzügyi adatokat gyűjtött az Apple felhasználókról a Safari webböngészőn keresztül. A vádak szerint az információgyűjtés akkor sem állt le, ha a felhasználók adatvédelmi beállításaikban ezt külön megtiltották a Google-nek. Lloyd 4,4 millió érintett nevében követelt kártérítést. Pozitív elbírálás esetén a károsultak egyenként minimális kártérítésre lettek volna jogosultak, a Google-t viszont több milliárd fontos büntetés terhelte volna. Azért írunk feltételes módban, mert az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bírósága elutasította Lloyd vádjait.

A bíróság szerint a felperes nem tudta bizonyítani, hogy az adatgyűjtés megkárosította az iPhone tulajdonosokat, viszont nem zárta ki a jövőbeni tömeges perek lehetőségét sem, ha a károkat valamilyen módon pontosan ki tudják számolni.

Ítéletében Lord Leggatt azt mondta, kulcsfontosságú kérdés, hogy "a követelést azért fogalmazták-e meg, hogy megpróbálják reprezentatív keresetként előterjeszteni". Hozzátette azonban, hogy a felperesnek "valódi esélye van a sikerre", ha a magánszemélyként viszi tovább az ügyet.

Az emberek tudni akarják, hogy biztonságban vannak az interneten, ezért évek óta arra összpontosítunk, hogy olyan termékeket és infrastruktúrát építsünk, amelyek tiszteletben tartják és védik a magánéletüket

-közölte a Google szóvivője az üggyel kapcsolatban.

Tapasztalt róka

Nem ez volt az első eset, hogy a Google-nek meggyűlt a baja az európai törvényekkel.

2017-ben volt az első jelentősebb eset, amikor az EU 2,42 milliárd euróra büntette a keresőóriást, mert akadályozta a vásárlási lehetőségeket összehasonlító rivális cégek működését.

Az eddigi legnagyobb büntetést is az uniónak köszönheti a cég. 2018-ban 4,34 milliárd euróra büntették a Google-t. Kiderült, hogy arra használta az Android operációs rendszerét, hogy blokkolja a rivális vállalatokat. Ugyancsak az EU 2019-ben 1,49 milliárd euró befizetésére kötelezte a vállalatot, amikor letiltotta a rivális keresőmotor-alapú hirdetési szolgáltatókat a platformjáról.

A francia CNIL adatszabályozó szerv is meggyanúsította a Google-t, mégpedig azzal, hogy 2019-ben megszegte az unió adatvédelmi szabályait. A végeredmény egy 50 millió eurós büntetés lett. A Google idén februárban is kapott egy 1,1 millió eurós büntetést a franciáktól, mert félrevezette a felhasználókat a turisztikai célpontok értékeléseivel. A 220 millió eurós taslit már meg sem említjük.
The Conversation

Ne hagyd ki!