Alig találnak a nyári szezonra munkaerőt a vendéglátásba az Adriai-tenger partján. Az is kérdéses, egyáltalán ki tudnak-e nyitni a bárok és az éttermet, akkora a munkaerőhiány. Külföldről is toborozzák például a szakácsokat, a pincéreket, az eladókat és a szobalányokat a horvátok és a montenegróiak.
Nincs elég idénymunkás az adriai vendéglátásban
Csak Horvátországban 60 ezer idénymunkást keresnek a vendéglátásba a nyári szezonra, de más adriai országokban is híján vannak a pincéreknek, felszolgálóknak, eladóknak és takarítóknak. A rekordméretű munkaerőhiány miatt a munkáltatóknak muszáj mélyebben a zsebükbe nyúlni, ha a fizetésekről van szó.
A szakácsok fizetése a havi 3000-3500 eurót (durván 1,1-1,3 millió forint) is elérheti a nyári szezonban Horvátországban. A pincérek 1500 euró környékén kaphatnak, de ők jobban kalkulálhatnak a borravalóval is. A munkaerőhiányt külföldiekkel is enyhítenék. Montenegróban pedig talán ennél is rosszabb a helyzet. Sokszor ki sem tudják nyitni a bárokat. Nem találnak személyzetet, nem tudnak versenyezni a horvátországi bérekkel.
Itt a főszakácsok fizetése 2 ezer euróig, Horvátországban pedig 3500 euróig terjed, ezért a legtöbben odamennek, mert ott sokkal jobbak a körülmények. Nálunk akár 30-40 százalékkal magasabbak a fizetések, mint korábban, de a munkaerő mégis oda megy, ahol jobb feltételeket biztosítanak neki. Jobb szezont jósolnak nekünk, de kérdés, hogy így lesz-e ebből valami
- idézi Ilija Armenko montenegrói vendéglátóst a Magyar Nemzet.
A külföldi munkavégzéshez motiváltnak és nyitottnak kell lenni
Egyébként, ha külföldön talál valaki megfelelőnek tűnő munkahelyet, mielőtt elfogadná az állást, érdemes néhány szempontot átgondolnia. Joó Zsuzsanna karriertanácsadó elsősorban az erős motiváció és nyitottság szükségességét emelte ki a külföldi munkavégzés előtt.
Az a tapasztalatom, hogy általában egy átgondolt folyamat eredményeképpen dönt úgy valaki, hogy elmegy, nem csak a hasára csap. Zömében inkább fiatalokra jellemző, akik még a szülőknél vagy albérletben laknak, hiszen ők sokkal könnyebben mozdulnak, ha másik országban kapnak egy jó lehetőséget. A mai 50-es, 60-as korosztály már kevésbé mobilis, de ha valaki például Budapesten dolgozott felsővezetőként egy cégnél, és áthelyezik, valószínűleg az egész családjával együtt át fog költözni. De ez ritka, sokan heti pár alkalommal autóval járnak át a másik városba
- mondta a karriertanácsadó.
Nehezebb helyzetben a családosok
Azzal is tisztában kell lenni, mit kínál a cég, amelyikhez külföldre tart az ember. Például hozzájárulnak-e az utazás költségeihez, adnak-e lakhatási támogatást, milyen munkaidőben alkalmaznak, mennyi szabadnapot adnak? Emellett fontos tudni, elfogadja-e az érintett végzettségét a célország, illetve elegendő-e a nyelvtudása ahhoz, hogy ott éljen és dolgozzon az illető?
Nehezebb helyzetben lehetnek a családosok. Az ő döntéseik a párjukat és/vagy a gyerekeiket is érintik. Amennyiben az egész család költözéséről szó van, érdemes feltenni a kérdést, vajon a párjuk is találna-e megfelelő állást külföldön? Ha nemleges a válasz, akkor elegendő lesz-e egy ember fizetése mindannyiuknak? Meg kell vizsgálni, azt is, van-e a településen megfelelő óvoda vagy iskola a kicsiknek. Emellett kiemelte, legalább a célország nyelvének az alapfokú ismeretes szükséges ahhoz, hogy valaki odaköltözzön. Anélkül nem érdemes elindulni.
