Egy munkavállaló felmondott a munkahelyén, mert megbánta , hogy váltott, most kartondobozban viszi ki a cuccait az irodából

Egy új tanulmány szerint a példátlan felmondási hullám mellett nagyfokú megbánás jellemzi a munkaerőpiacot.



Fiatalok, céltudatosak.. bánatosak?

A The Muse amerikai online karrierplatform a közelmúltban több mint 2500, Y és Z generációs munkavállalót kérdezett meg új munkahelyével kapcsolatos tapasztalatairól.

A válaszadók 72 százaléka nyilatkozott úgy, megbánta, hogy munkahelyet váltott, részben azért, mert teljesen más feladatok várták, mint amivel az állásinterjún hitegették.

Kathryn Minshew, a The Muse társalapítója és vezérigazgatója Shift Shock-nak nevezi a jelenséget. Ez tükörfordításban nagyjából váltósokkot jelent, ami azt az érzést takarja, amikor új munkahelyeden meglepődöttséget tapasztalsz és megbánást érzel, mert a pozíció vagy a cég teljesen mást nyújt számodra, mint amire korábban számítottál.

Egy generációválásnak lehetünk tanúi, amelyet a Z generáció és a milleniálisok vezetnek, akik nagyobb valószínűséggel hiszik, hogy a munkáltató-alkalmazott kapcsolatnak kétirányúnak kell lennie. Ezen felül a járvány miatt sokan rádöbbentek, hogy „az élet rövid”, amelynek következtében kisebb valószínűséggel maradnak a számukra nem kielégítő munkahelyeken

-mondta Minshew

A The Muse Shift Shock felmérésének további megállapításai:

  • A válaszadók 29 százaléka azt mondta, a váltósokkot egyértelműen az új pozíciója és a vállalat miatt érzi
  • 41 százalékuk kettő, maximum hat hónapot töltene el egy cégnél, ha váltósokkot tapasztalna
  • 48 százalékuk megpróbálná visszaszerezni korábbi állását, ha megbánást érezne új munkahelyével kapcsolatban
  • 80 százalékuk szerint semmi kivetnivaló nincs abban, ha valaki kevesebb, mint hat hónapot tölt új munkahelyén, ha az nem váltja be hozzá fűzött reményeit

A munkavállalók irányítanak?

A pandémia alatt számos felmérést végeztek a munkavállalók körében. Az egyik ilyen reprezentatív kutatás hasonló eredményekre jutott, mint a Muse tanulmánya: átlagosan 4-ből 1 ember azt tervezi, hogy a közeljövőben munkahelyet vált.

A felmérésben a válaszadók egészen pontosan 26 százaléka nyilatkozott úgy, hogy váltani szeretne. Ezeknek az embereknek a 80 százaléka azért döntött így, mert aggódik a karrierje miatt, 72 százalékuk a járvány hatására átgondolta, mire képes, és arra jutott, hogy máshol szeretné a tudását kamatoztatni.

A vírus miatt sok embernek rengeteg szabadideje lett, amit jelentős részük tanulással, új készségek elsajátításával töltött, hogy a járvány lecsengése után más munka után nézzen. A többség ezt meg is teszi.

A habozóknál a döntésben az egyik legfontosabb tényező az, hogy nagyobb rugalmasságra vágynak. Ha a munkáltató ezt nem biztosítja számukra, tovább lépnek, még ha ez még most nem is áll szándékukban.

Rob Falzon, a Prudential alelnöke szerint nem a számok a meghatározóak, már az is aggodalomra adhat okot, ha egyetlen fontos munkatárs távozni akar az adott cégtől. A szakember a munkaerő megtartása érdekében több javaslattal állt elő.

Nem boszorkányság

Először is azt tanácsolja, hogy minden vállalatnak át kell gondolnia a szervezeti működését. Az egyik legfontosabb dolog jelen esetben, hogy a távmunkában dolgozó alkalmazottak továbbra is úgy érezzék, hogy a vállalat, a csapat részei, mert minél inkább elszigetelődnek, annál nagyobb valószínűséggel fogják meghallgatni az őket kereső fejvadászok ajánlatait.

De a szakértő óvatosságra is int, hiszen a felmérésből kiderült, hogy az alkalmazottak nem szeretnék teljesen elhagyni az otthoni munkavégzés rendszerét sem. Erre a megoldás egy hibrid modell bevezetése lehet, ami lehetővé tenné, hogy otthonról is és az irodából is dolgozhassanak az emberek. A válaszadók 68 százaléka támogatná ezt.

Továbbá az sem árt, ha a HR-es vezetők nem ígérgetnek fűt-fát a munkakeresőknek csak azért, hogy minél előbb betöltsék az üres pozíciókat. Ez sehova sem vezet, előbb-utóbb (inkább előbb) felmondás lesz a vége.

Fejlesztés, átszervezés, kinevezés

Másodszor, a pandémia egy korábban is jelen lévő problémát erősített fel, ami nem más, mint a szorongás. Méghozzá az a fajta szorongás, amikor a munkavállalók úgy érzik, hogy nem fejlődnek semmit, illetve nincs lehetőségük magasabb pozíciókba kerülni, amiből az egyetlen kiutat egy másik vállalatban láthatják. Rob Falzon úgy látja, az elmúlt hónapokban a cégek a túlélésre, az alkalmazkodásra összepontosítottak, így a dolgozók képzése háttérbe szorult. Ezen javítani kell.

A harmadik javaslata szorosan kapcsolódik a másodikhoz, ami nem más, mint a pénzügyi rugalmasság. A távmunka és a digitalizáció elterjedése miatt szinte bárhonnan vállalhatnak munkát a dolgozók, így egyértelműen olyan vállalathoz fognak szegődni, ahol tanulhatnak, karriert építhetnek, illetve képesek megteremteni a munka-magánélet egyensúlyát.

The Conversation

Ne hagyd ki!