Egészség, jólét, környezet

A 2014-ben alapított digitális bank tájékoztatása szerint az új munkarend nem befolyásolja a fizetéseket. A jövőben a munkavállalóknak heti 37,5 óra helyett 34 órát kell dolgozniuk. Ez azt jelenti, hogy a munkanapokon kicsit tovább kell benn maradniuk, cserébe viszont minden héten kapnak egy extra szabadnapot. A vállalat azt reméli, hogy a dolgozók a pénteki vagy a hétfői napot veszik ki.

Az átállás teljes mértékben önkéntes, így, ha valaki nem szeretne naponta több időt tölteni a munkahelyen, lehetősége lesz a hagyományos ötnapos rendszerben dolgozni. Fontos, hogy rájuk is vonatkozik a 34 órás előírás, így ők is profitálhatnak az új felállásból.

Az Atom a munka-magánélet egyensúly biztosításával, a dolgozók mentális egészségének javításával, a jólétre való összpontosítással, valamint a környezeti hatások csökkentésével indokolta a lépést.

Más, hasonló üzletpolitikát követő vállalatokkal ellentétben brit bank nemcsak egy-két kiválasztott üzletágra, hanem mind a 430 munkavállalójára kiterjesztette az új „elvárást". A projekt november elején indult, és bár kellett egy kis idő, hogy az emberek megszokják az új munkarendet, a vállalat teljesítménye semmit sem romlott.

Mások is próbálkoznak

A rövidebb munkahetek ötlete nem újkeletű, egyebek között a spanyolok is elindítottak egy hároméves tesztprojektet. Eddig csaknem 200 cég jelezte részvételi szándékát a tesztelésben, ami nagyjából 3000-6000 munkavállalót fog érinteni. A kormány hároméves tesztidőszakot tervez, amelyhez 50 millió euró támogatást biztosít. Ezt az Európai Uniótól származó helyreállítási alapból fedeznék. A projekt első évében a résztvevő kis-és középvállalatok extra költségeit 100, a második évben 50, a harmadikban pedig 25 százalékban pótolnák. Így bőven lenne idejük a cégeknek a folyamatok és az erőforrások optimalizálására. A munkavállalók fizetése nem csökkenne.

A spanyolok mellett az Unilever új-zélandi leányvállalat is bejelentette, hogy 20 százalékkal csökkenti az alkalmazottaitól elvárt munkaórák számát, természetesen változatlan fizetés mellett.

Izlandon öt éven keresztül tesztelték a négynapos munkahét hatékonyságát, sikerrelt. Az eredményeken felbuzdulva a szigetországi szakszervezetek azonnal mozgásba lendültek. Jelenleg az izlandi aktív munkavállalók 86 százalékának van lehetősége átállni a négynapos munkarendre. Túlnyomó többségük természetesen élt is a lehetőséggel.

A példákat hosszan lehetne sorolni. Magyarországon is lehetett olvasni néhány cég kísérletezéséről, de a paradigmaváltásra még várni kell.