A munkaerőhiány már most, 50-60 százalékos kihasználtságnál is fékezi a növekedést a szállodaiparban, mert azok a szálláshelyek, amelyek reménytelenül próbálják feltölteni üres álláshelyeiket, nem tudnak sem több vendéget fogadni, sem az elvárt színvonalú kiszolgálást nyújtani. Szakmai szövetségük több javaslattal állt elő.
Hiány
Elsősorban housekeepingből és felszolgálóból nincs elég: vidéken havi 300 ezer, Budapesten havi 350-360 ezer forintért sem találni általános iskolai végzettséggel szobaasszonyt.
Az ágazat nemcsak más ágazatokkal, hanem a magasabb béreket kínáló Ausztriával is versenyez
– jellemezte a helyzetet a VG-nek Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke. Mint rámutatott: mindezek mellett drasztikus költségnövekedéshez vezettek az elszálló energia- és élelmiszerárak, valamint a folyamatosan dráguló szolgáltatások, olyannyira, hogy ezeket már az árképzésnél sem lehet figyelmen kívül hagyni.
A javaslatok
A szállodaipar gyorsított munkavállalói vízumot kér a külföldi munkavállalók számára a munkaerő-problémák mielőbbi kezelése érdekében, ugyanis az eddig zárva tartó létesítmények is elkezdtek újranyitni, mert az éledező nemzetközi turizmus növelte a keresletet. Miután az ágazat forgalma az előrejelzések szerint már 2022-ben visszaerősödhet a 2019-es szintre, több dolgozóra is lesz szükség.
A hazai kereslet élénkítése és fenntartása érdekében az MSZÉSZ javasolja, hogy 2022-ben maradjon meg a SZÉP-kártya 400 ezer forintról 800 ezerre megemelt kedvezményes éves kerete és a kedvezményes adózása is. Az iszonyú költségnövekedés miatt a 4 százalékos turisztikai fejlesztési hozzájárulás elengedéséből származó minimális pluszforrásra is szüksége van az ágazatnak – mondta Baldauf Csaba, aki mindezek mellett a szállodai alapszolgáltatások után az általános szervizdíj bevezetését is megfontolásra érdemes ágazati javaslatnak tartja.