8,67 milliárd forint jogdíjat fizetett ki az Artisjus tavaly a dalok, zeneművek szerzőinek, ami 29 százalékkal több, mint 2021-ben. Azonban továbbra is elmarad a világjárvány előtti értéktől.
Több mint 18 ezer magyarországi zenész részesült tavaly jogdíjakban
A 2021-es érték nagyjából háromszorosát, 273 millió forintot fizetett ki tavaly a magyarországi szerzőknek a nemzetközi zenei streamingelhangzások után az Artisjus szerzői jogi egyesület. A teljes jogdíjösszeg 8,67 milliárd volt, amelynek az 52,16 százaléka (4,52 milliárd forint) jutott magyar és 47,84 százaléka külföldi dalokra. Összesen pedig 18 414 hazai szerző részesült jogdíjban.
A korábbi felmérések szerint a magyarországi professzionális zenészek jövedelmének átlagosan egyötödét teszi ki a szerzői jogdíjak. A bevételük nagyjából négyötöde fellépői gázsikból, zeneoktatásból, pályázatokból, előadói jogdíjakból, fizikai és digitális értékesítésből, merchandise termékek eladásából származik.
Az MTI közleménye megjegyzi, 2022-ben 112 szerzőnek sikerült havonta megkeresnie a hazai átlagbért, de közülük 36 alkotó annak több mint a duplájával kalkulálhatott. Az átlagos bér legalább egyötödét 638-an kapták meg. Az egyhavi átlagjövedelem 5 százalékánál több pénz pedig összesen 1675 művészt illetett meg.
Könnyen károsodhat a hallás a túl hangos zene miatt
Egyébként nagyjából 1 milliárd ember hallgathatja olyan hangosan a zenét, hogy az ártalmas lehet a hallására. Ezért a biztonságos zenehallgatás fontosságára hívják fel a figyelmet a Dél-Kaliforniai Egyetem kutatói. Ők 33 halláskutatás eredményeit elemezték az előző két évtizedből. Összesen 19 ezer ember hallásadatait vizsgálták meg, és arra jutottak, hogy a felnőttek 23 százalékánál, valamint a kamaszok és a fiatal felnőttek 27 százalékánál magasabb a hallás károsodásának a kockázata.
A halláskárosodás leginkább az okoseszközös zenelejátszási szokásokból, valamint a hangos zenét játszó szórakozóhelyek és koncertek látogatásából adódhat. Átmeneti vagy tartós fülcsengés kialakulásához, illetve a hallás gyengüléséhez egyetlen alkalom is elég lehet, amikor túl nagy a hangerő.
A kutatások eredményei rávilágítanak, hogy a fiatalkori, rendszeres, hangos zenehallgatás fogékonyabbá tesz az időskori hallásromlásra is. Mivel a 12–34 éves korosztály nagyjából negyede nem a megfelelő hangerőszinten hallgat zenét, hosszú távon növekedhet a halláskárosodással élők száma. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján jelenleg 430 millióan élnek ilyen problémával világszerte.
