Rengeteg ember hallgathatja olyan hangosan a zenét, hogy az veszélyezteti a hallását – állítják kutatók. Különösen a fiatalabbakat érintheti a probléma.
Könnyen károsodhat a hallás a túl hangos zene miatt
Nagyjából 1 milliárd ember hallgathatja olyan hangosan a zenét, hogy az ártalmas lehet a hallására. Ezért a biztonságos zenehallgatás fontosságára hívják fel a figyelmet a Dél-Kaliforniai Egyetem kutatói. Ők 33 halláskutatás eredményeit elemezték az előző két évtizedből. Összesen 19 ezer ember hallásadatait vizsgálták meg, és arra jutottak, hogy a felnőttek 23 százalékánál, valamint a kamaszok és a fiatal felnőttek 27 százalékánál magasabb a hallás károsodásának a kockázata – jegyi meg a Guardian.
A halláskárosodás leginkább az okoseszközös zenelejátszási szokásokból, valamint a hangos zenét játszó szórakozóhelyek és koncertek látogatásából adódhat. Átmeneti vagy tartós fülcsengés kialakulásához, illetve a hallás gyengüléséhez egyetlen alkalom is elég lehet, amikor túl nagy a hangerő.
A kutatások eredményei rávilágítanak, hogy a fiatalkori, rendszeres, hangos zenehallgatás fogékonyabbá tesz az időskori hallásromlásra is. Mivel a 12–34 éves korosztály nagyjából negyede nem a megfelelő hangerőszinten hallgat zenét, hosszú távon növekedhet a halláskárosodással élők száma. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai alapján jelenleg 430 millióan élnek ilyen problémával világszerte.
Rekord rekord hátán a zeneiparban
Nem csoda, hogy hány embert veszélyeztet a halláskárosodás annak a fényében, hogy rég nem száguldott ennyire a zeneipar, mint tavaly. A globális iparág bevételei 18,5 százalékkal, 25,9 milliárd dollárra, azaz nagyjából 8 754 milliárd forintra növekedtek a megelőző évhez képest. Ilyen mértékű gyarapodásra azóta nem volt példa, hogy az 1990-es években elkezdték mérni az iparágba befolyt pénz mennyiségét.
A növekedést egyértelműen a streamingszolgáltatói piac hajtotta, az ágazati szereplők már összesen több mint 523 millió előfizetővel rendelkeznek, 2020-ban ez a szám még 443 millió körül mozgott.
A streamelés az összbevétel 65 százalékáért felel, míg a CD-k, bakelitlemezek és kazetták 19 százalékot, a letöltések pedig négy százalékot tesznek ki. A maradék 12 százalék jogdíjakból, valamint tévéműsorok és reklámok zenei licenceiből származik.
A Nemzetközi Hangfelvételi Iparszövetség (IFPI) adatai szerint már zsinórban hetedik éve növekszik a globális zeneipar, ami igen örvendetes, tekintve, hogy közvetlenül 1999 után az ágazat 40 százalékkal esett vissza.
A CD-eladások az évezredben először gyarapodást mutattak, a bakelitlemezekből származó bevételek pedig 51 százalékkal megugrottak.
