A Global Witness kampánycsoport azzal vádolja a Facebook-ot, hogy olyan módon kezeli az álláshirdetéseket, ami sérti az egyenlőségi törvényeket.
Miről van szó?
A civil szervezet vádjai szerint a Facebook célzott hirdetései egyértelműen diszkriminatívak. De miért gondolja ezt a szervezet?
A Global Witness létrehozott négy álláshirdetést, amelyek mindegyike valódi, az indeed.com állásportálon listázott munkalehetőségekhez kapcsolódtak. A kampánycsoport óvodai ápolókat, gépszerelőket, pilótákat és pszichológusokat keresett. Egyetlen kikötése volt: a hirdetéseket csak egyesült királyságbeli felnőttek láthassák. Minden más a Facebookra volt bízva. Mielőtt belemennénk az eredményekbe, jegyezzük meg, hogy a Facebook hirdetési algoritmusa elsősorban azokat bombázza a reklámokkal, akik a legnagyobb valószínűséggel jelentkezhetnek az szóban forgó állásokra.
Az eredmények:
- a gépszerelői állást 96 százalékban férfiaknak,
- az óvodai ápolói állást 95 százalékban nőknek,
- a pilóta állást 75 százalékban férfiaknak,
- a pszichológus állást pedig 77 százalékban nőknek jelenítette meg a Facebook.
Az algoritmust úgy tervezték, hogy a lehető legtöbben kattintsanak a hirdetésekre, de a Global Witness szerint ez a hozzáállás bebetonozza, sőt, felerősíti a toborzásba már réges-rég beépített elfogultságot, diszkriminációt.
A „vizsgálat" vezetője, Naomi Hirst felemlegette a múltat is. Régebben az álláshirdetéseket újságokban, magazinokban adták fel. Például egy gépszerelői állást többnyire olyan lapokban hirdettek, amelyek kifejezetten férfiakra voltak szabva. Hirst szerint az a különbség, hogy a múltban egy nő egész egyszerűen bemehetett az újságárushoz, és megvehette a férfimagazint, ha épp gépszerelői állás keresett, viszont napjainkban, a digitalizált világban, erre már nincs lehetősége. A szervezet itt még nem állt le.
Többfrontos támadás
A Global Witness két másik álláshirdetéssel is megbízta a közösségi médiaóriást. Kikötötte, hogy az egyiket nőknek, a másikat pedig az 55 éven feletti lakosoknak ne jelenítse meg a platform. A Facebook mindkettő kérést elfogadta. Hirst szerint a tény, hogy erre a 21. századi Egyesült Királyságban lehetőség van, önmagában is megrázó. A szervezet végül nem tette közzé ezeket a hirdetéseket, csak tesztelte a Facebook-ot.
Mielőtt pálcát törnénk a Facebook felett az üzletpolitikája miatt, a platform csak úgy engedte át a hirdetéseket, ha a Global Witness ígéretet tett arra, hogy a megnevezett csoportokat nem fogja diszkriminálni. Így már egy kicsit más a helyzet.
Mi lesz ebből?
A Global Witness Schona Jolly ügyvédet kérte fel, hogy vizsgálja ki az ügyet, aki az illetékes hatóságnak küldött beadványában azt írta, „valóban úgy tűnik, hogy a Facebook rendszere diszkriminatív kimeneteleket eredményezhet".
Ravi Naik, a Global Witness adatvédelmi ügyvédje elmondta, hogy a Facebook üzleti modellje a hirdetésekre épül. Hozzátette, ha a platform valóban diszkriminatívan működik, akkor a Facebook elveszítheti a működési jogát az Egyesült Királyságban. Azonban az egész ügy még teljesen feltételes módban van.
Nem ez az első eset, hogy a Facebook diszkriminációs ügyekbe keveredik. 2019-ben az USA-ban indítottak jogi eljárást a platform ellen, a gyanú szerint ugyanis etnikai hovatartozás alapján jelenítette meg a különböző ingatlanhirdetéseket.
A napokban pedig azért került célkeresztbe a Facebook, mert egy videó megnézése után "megkérdezte" a felhasználókat, hogy továbbra is szeretnének-e főemlősökről szóló videókat látni? Az említett videó egy brit bulvárlap posztjában jelent meg, amiben fekete férfiak szerepeltek. A Facebook bocsánatot kért, és lekapcsolta a az ajánlásokért felelős mesterséges intelligenciát.
