És most van a szezonja
Fotó: Shutterstock

Egy házias étel, amely segíthet az ízületeken

Könnyen felszívódó, fontos tápanyagokat tartalmaz a kocsonya. A házias étel fogyasztása segítheti az ízületeket, de számos egyéb pozitív tulajdonsága is lehet az egészségre. Ráadásul most van a szezonja.


Segíthet az egészségünkön a kocsonya

A kocsonyás élelmiszerek számos nép hagyományos konyhájának a részei, és Magyarországon is igen elterjedtek. Leginkább a téli szezonra jellemző, fehérjékben, aminosavakban igen gazdag, alacsony kalóriatartalmú, egészséges táplálékok. A magas kollagéntartalmuk miatt kedveznek az ízületeknek is. Akik az ételből csak a húst fogyasztják, a porcokat, az ínakat, a kocsonyát nem, olyan könnyen felszívódó, értékes aminosavaktól fosztják meg a szervezetüket, amelyek fontosan a porcok, a kötőszövetek, a bőr és a csontokok épülésében – írja a Sokszínűvidék.

A kozmetikai ipar is használja az ételben fellehető kollagént a bőrregeneráló tulajdonságai miatt. Emellett a fehérje segítheti a haj és köröm növekedését, a porcok és kötőszövetek regenerálódását, valamint rugalmasabbá teheti a bőrt.

A kocsonyában jelenlévő lizin és arginin aminosavaknak pedig az izomépítésben és az immunerősítésben lehet szerepük. Ahhoz, hogy az élelmiszerből ezek a savak megfelelő mértékben tudjanak hasznosulni, fontos a C-vitamin, ezért ajánlott az ételt citromlével, esetleg petrezselyemlevéllel fogyasztani.

A pozitív tulajdonságai miatt a kocsonya fogyasztása különösen kedvezhet azoknak, akiknek ízületi problémáik vannak. Amennyiben valaki nem rajong a kocsonyáért, annak a hasonló hatásai miatt érdemes lehet a disznópaprikást kipróbálnia helyette.

Három jótékony hatású mindennapi zöldség

Megfelelő elkészítés és fogyasztás mellett néhány hétköznapi, könnyen beszerezhető zöldség is nagyon jó hatással lehet az egészségre. Ennek ellenére kevesebb szó esik róluk, és gyakran figyelmen kívül hagyják azokat. Ennek az lehet az oka, hogy túl gyakoriak, és sokan nőttek fel rajtuk. Mutatunk három ilyen zöldséget, melyek fogyasztását nem érdemes kerülni és értékeit lebecsülni.

Kelbimbó: A kelbimbó több rákellenes vegyületet, úgynevezett glükozinolátokat tartalmaz, mint bármely más keresztesvirágú zöldség. Az egyik ilyen - a szinigrin - a rákos sejtek önmegsemmisítését idézi elő. Továbbá kimutatták, hogy ha kelbimbókivonatot használunk, a glükozinolátok blokkolják a fehérvérsejtek támadó enzimeket, így a DNS-t is képesek stabilizálni.

Gombák: A gombák valójában nem zöldségek, hiszen az élővilág egy önálló országát alkotják, de gyakran zöldségként állunk hozzájuk. A gombáknak fontos szerepük lehet a mellrák elleni küzdelemben. Erősítik az immunrendszert, és csökkentik a vastagbél-, mell-, gyomor- és prosztatarák kockázatát. Ezenkívül D-vitamint és hosszú szénláncú poliszacharidokat is tartalmaznak, amelyek segíthetnek a nátha leküzdésében. A gomba tápértékéhez úgy is hozzá lehet jutni, ha megfőzik, nem szabad nyersen fogyasztani.

Hagyma: Azok a vegyületek, amelyek könnyeket csalnak a szemünkbe a hagyma felszeletelése közben, a tioszulfinátok. Néhány kutatás szerint ezek megóvhatnak a stroke-tól, hiszen vérhígítóként működnek, és megakadályozhatják a vérlemezkék összecsapódását. A hagymában található kvercetinről kimutatták, hogy ellazítja és kitágítja az ereket. Magas a zöldség C-vitamin-tartalma is, valamint kalciumot, vasat, folsavat és élelmi rostot is biztosít. Mivel képes elpusztítani a Helicobacter pylori baktériumot, segíthet a gyomorfekély megelőzésében.

The Conversation

Ne hagyd ki!