Jelentős különbségek vannak a magyarországi megyék egy lakosra jutó, euróban kifejezett vásárlóerejében – mutatja egy friss jelentés. Bár tavalyhoz képest jelentősen nőttek a magyar értékek, azonban az infláció „zárójelbe teszi” a növekmény javát.
Nőtt a vásárlóerő, de az infláció fényében korai az öröm
Egy év alatt 24 százalékkal nőtt az egy főre jutó átlagos magyarországi vásárlóerő. Így 2023-ra 10.834 eurós értékkel kalkulál a GfK. Ez az összeg az európai átlag 61 százaléka lehet az idén, illetve a kontinens 42 vizsgált országa között a 29. legmagasabb érték. Igaz, elsősorban a hazai infláció miatt a lakosság kérdéses, mennyit érezhet a növekedésből.
A GfK vásárlóerő a nominális rendelkezésre álló jövedelemre vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy az értékek nincsenek inflációval kiigazítva. A jövedelemadó-statisztikából származó adatokon kívül a számítás a transzferfizetések kiszámítására vonatkozó statisztikákon, valamint a gazdasági intézetek előrejelzési értékein alapul
- jegyzi meg a Portfolio.
Magyarországon Budapest és a 19 megye értékeit vizsgálták. A tavalyi listához képest annyi változás történt, hogy helyet cserélt Tolna és Vas vármegye a hatodik és hetedik helyen.
Továbbra is a fővárosnak a legnagyobb az egy lakosra jutó, euróban kifejezett átlagos vásárlóereje az országban: idén 14.020 euró/év, így 29 százalékkal több, mint az országos átlag. Az átlagértéket Budapesten kívül négy megye haladja meg. Az országos sereghajtó pedig továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 8.475 euróval, ami nagyjából 22 százalékkal kevesebb, mint az ország átlaga.
Egyelőre messze vagyunk az átlagos uniós életszínvonaltól
Az Eurostat adatai alapján az uniós átlag 89,9 százalékára emelkedtek az élelmiszerárak tavaly Magyarországon, ami egy év alatt 4,4 százalékos drágulást jelent. Ennél lényegesen alacsonyabb értéket mértek Romániában (72 százalék) és Lengyelországban (74 százalék), azonban magasabbat Szlovákiában (102 százalék).
Az adatokból az is kiderül, tavaly az eu-s átlag 72 százalékát érte az egy főre jutó magyarországi fogyasztás. Ebben az életszínvonal-mutatóban csupán Bulgária áll mögöttünk. Összehasonlításként még a román adat lehet érdekes, ami 16 százalékkal nagyobb, mint a magyar.
Míg Románia messze volt mögöttünk 2010-ben, 2022-ben már a kereseti színvonalban előzte a magyarokat, idén már eléggé látványosan. És ugyanez igaz a lengyelekre is. Magyarország itt a sereghajtó
- idéztük Molnár Lászlót, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatóját a nyáron.
Hozzátették, a gazdaságfejlesztési minisztérium két helyettes államtitkárának tavaly decemberi nyilatkozata szerint belső tényezők is felelősek a kimagasló magyarországi drágulásért. Ők elsősorban a forint jelentős gyengülését említették.
