Nem a sok bulika tehet róla

Egy friss kutatás szerint nehézséget jelent a megtakarítás és a pénzügyi céljaik elérése a fiatalabb generációknak. A bizonytalan gazdasági környezet és a magas infláció mellett egyéb okai is vannak a problémának.


Ezért nem tudnak pénzt félretenni a fiatalok

A Bank of America pénzügyi oktatási platformja, a Better Money Habits kérdezte meg a Z generáció tagjait, pontosabban a 18-25 éves korosztályt a pénzügyi helyzetükről. A felmérésből kiderül, hogy az amerikai fiatal felnőttek harmadának nincsenek befektetései, és a legtöbben arról nyilatkoztak, hogy kevés a tartalékuk is – írja a Portfolio.

A generáció felének lehet valamilyen adósága, jelentős részben diákhitel és hitelkártya-tartozás. Ráadásul a megkérdezettek 40 százaléka vallotta azt, hogy a mindennapi termékek megvásárlása is nehézséget okoz a számára, legfőképpen az elszálló bérleti díjak és a lakásárak miatt. Csupán a válaszadó Z generációsok 21, amíg az ezredfordulósok 23 százaléka mondta, hogy végtörlesztéssel sikerült visszafizetnie a fennálló tartozásait.

Érett felnőttként hagyják el a magyar fiatalok a családi fészket

Írtunk arról is, hogy 2021-ben az Európai Unió átlagát tekintve 26,5 évesen hagyták el a fiatalok a szülői háztartást, ami megegyezik 2020 hasonló adatával. Magyarországon tavaly ez az átlag 27,3 év volt, ami továbbra is a tagállamok középmezőnyében helyezkedik el, azonban egy év alatt egy tized évvel csökkent.

Az, hogy a szülői lak elhagyásának átlagéletkora emelkedik vagy éppen csökken, hosszú távon az ingatlanpiaci folyamatokkal is összecseng. A Magyarországra vonatkozó statisztikák alapján az átlagéletkor 2010-től egészen 2018-ig csökkent, amikor feltételezhető, hogy a folyamatosan emelkedő ingatlanárak miatt már egyre kevesebben tudtak otthonról elköltözni. Majd megérkezett a koronavírus járvány és a lezárások, ezek hatására 2020-ban sokan elhalasztották a költözés időpontját, aztán tavaly, az ingatlanpiac élénkülésével ismét csökkent a mutató

– mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Bár az összes tagállamra és az Európai Unió átlagára vonatkozó statisztika nem érhető el, így hosszútávú következtetéseket sem lehet még levonni, az EUROSTAT adatai alapján a „fészekelhagyó” átlagéletkor csökkenése mellett tavaly a lakások túlzsúfoltsága is jelentősen változott Magyarországon. 2020-ról 2021-re a teljes lakosságra vetítve 19 százalékról 13,5 százalékra, a 25-29 éves korosztályban pedig 23,5-ről 14,7 százalékra csökkent a túlzsúfoltsági ráta, ami az ilyen lakásban élők arányát határozza meg a rendelkezésre álló szobák száma, a háztartás mérete, valamint a háztartás tagjainak kora és családi helyzete alapján. Ez a mutató Magyarországon a megelőző évben is csökkent, a 2021-es nagy arányú változáshoz pedig hozzájárulhatott az is, hogy a szülői háztartások zsúfoltságát csökkentették a nagyobb számban elköltöző fiatalok, akik az igényeiknek jobban megfelelő méretű otthonokba tudtak önálló életet kezdeni.


The Conversation

Ne hagyd ki!