Közzétette az Építési és Beruházási Minisztérium a kormányzati költségcsökkentés miatt elmaradó beruházások listáját. Majdnem 300 tétel szerepel a felsorolásban, leginkább közlekedési infrastruktúra-beruházások szinte az ország minden területéről.
Majdnem 300 beruházást halaszt el a kormány
Vadai Ágnes ellenzéki politikus írásbeli kérésére közölte az Építési és Beruházási Minisztérium azt a listát, melyen azok a tervezett beruházások szerepelnek, amelyek pénzhiány miatt egyelőre nem valósulnak meg – írja a 24.hu.
Lázár János minisztériuma kapta azt a feladatot, hogy döntsék el, mely beruházások “elhalasztása és átütemezése” lehetséges a közeljövőben, ezzel is százmilliárdokkal segítve a kormányzati megtakarítást.
A listán elsősorban közlekedési infrastruktúra-beruházásokat találni, de akadnak köztük például energetikai és egyészségügyi projektek, valamint csatornák, közintézmények, illetve sportlétesítmények fejlesztése is.
A teljes, 284 tételes lista EZEN a linken érhető el.
8 területről von el 800 milliárdot a kormány az extraprofitból
Arról ITT írtunk, hogy Nagy Márton, gazdaságfejlesztési miniszter korábban arról beszélt, hogy világgazdasági válság jön. Infláció és recessziós félelem tapasztalható, ezek ellen védekezni kell. A költségvetést és az államadósságot féken kell tartani, idén 4,9, jövőre 3,5 GDP-arányos hiánynak kell kialakulnia.
A két alap bevételeit főként extraprofit-különadókból finanszírozhatja a kormány. Az állam is spórol, a költségvetés kiadásait is csökkentik. A kiadáscsökkentésnek több része van, például a minisztériumok költségvetésének a visszafogása, az állami beruházások átütemezése, valamint a rezsirendszer átalakítása (az utóbbiról a napokban ITT és ITT írtunk).
8 területről 800 milliárd
A bankszektorban például kibővítik a tranzakciós illetéket, ami plusz 300 milliárd forintot jelent az államnak. A második a biztosítási szektor 50 milliárddal, a harmadik az energiaszektor, ahonnan 300 milliárdot vonnak el, a kiskereskedelemtől pedig 60 milliárdot (ebbe a csoportba tartoznak a légitársaságok és a telekommunikációs cégek is). A gyógyszerforgalmi szektortól 20 milliárd forintot szednek be, valamint reklámadóból 15 milliárd forintot várnak.
Vannak finomhangolások is, például a jövedéki adók emelése a dohány és alkoholtermékeknél, valamint változtattak a cégadókon is, például a katán.
