Beigazolódott, amire korábban sokan számítottak: Bulgária egy évvel - 2025 elejére - kitolta az euró bevezetésének céldátumát. Mutatjuk, mi vezetett oda, hogy bár nagyon akartak, nem tudnak csatlakozni az eurozónához jövőre sem.
Nagy akarásnak nyögés lett a vége: a bolgárok nem tudják bevezetni jövőre az eurót
Egy évvel, 2025 elejére halasztotta az euró bevezetésének céldátumát Bulgária. Ugyan a döntést nem indokolták, nem volt meglepetés a bolgár kormány bejelentése.
Már év elején látszott, hogy mivel addigra több kritériumot sem teljesítettek, Bulgária nem valószínű, hogy bevezetheti az eurót 2024 januárjában. Rossitsa Velkova, az ország pénzügyminisztere már akkor inkább 2025-ös céldátumot emlegetett, bár mint mondta, szeretnének hamarabb belépni az euroövezetbe.
A bolgárok elsősorban a beruházások és a hitelbiztonság növelése érdekében siettetnék a csatlakozást. Azonban a Portfolio megjegyzi, az utóbbi időszakban ott is kimagasló volt az infláció más európai országokhoz képest is. Márpedig az euróövezethez való csatlakozás egyik kritériuma, hogy a csatlakozni szándékozó állam uniós összehasonlítási célokra kalkulált éves harmonizált fogyasztói árindexe (HICP) nem lehet 1,5 százalékponttal magasabb, mint a három legjobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának az átlaga. Bulgária egyebek mellett ezt a feltételt sem teljesítette. Emellett például problémát jelent az országban elharapódzó korrupció is.
Egyébként a főbb politikai erők támogatják az euró bevezetését, viszont néhány oroszbarát csoport ellene van. A felmérések szerint a lakosság többségének a támogatását még élvezi a csatlakozás terve, de egyre kevesebbekét.
Az euró áll a leva mögött
Jelenleg az eurózónának 20 uniós ország a tagja. Az EU-n belül hét tagállam használ más devizát: a svédek, a dánok és a csehek koronát, a lengyelek zloty-t, a románok lejt, a bolgárok levát és mi a forintot. Meglepő lehet, de ezek közül a bolgár valuta a legstabilabb. Egy euróért pontosan 1,9558 levát adnak, viszont ennyit fizettek az összeurópai fizetőeszköz alapjául szolgáló német márkáért is.
Ennek az oka, hogy Bulgária valutatanácsi rendszert vezetett be 1998-ban. Az akkor legerősebb európai valutához, a márkához kötötték a leva árfolyamát. Mégpedig úgy, hogy csak annyi levát bocsátanak ki, amennyi mögött devizatartalék van. Így a bolgárok feladták az önálló monetáris politikájukat, viszont a költségvetésük sem tud túlköltekezni.
Bulgária mellett rendhagyó Montenegró és Koszovó esete. Ezen államok a függetlenné válásuk előtt a német márkára váltottak a korábbi jugoszláv dinárról. Emiatt az euró bevezetésekor automatikusan a közös fizetőeszközt kezdték használni, pedig nem tagjai az Európai Uniónak. Mellettük az eurót megállapodással használja négy törpeállam, Andorra, Monaco, San Marino és a Vatikán.
