A franciaországi békacombfogyasztás fele sem fedezhető helyi forrásokból, ezért számottevő importra szorulnak az ínyencségből. Viszont úgy tűnik, a jelentős francia békakereslet ritka fajok állományát fenyegeti, valamint ökoszisztémák egyensúlyát is veszélyezteti az exportáló országokban.
Ökológiai problémákat vet fel a franciák békaéhsége
Nagyjából 4000 tonna békacomb fogy évente Franciaországban. A comboknak kevesebb, mint a fele származik helyi forrásból, a javát - nagyjából 2500 tonnát - Európán kívülről importálják. Ennek az oka, hogy az országban az ehető békafajok évtizedek óta védettek. Az Európai Unió nagy részében pedig szigorú előírások szabályozzák, hogy mennyit lehet belőlük kifogni.
Azonban lehet, hogy a franciák nem sokáig élvezhetik az ázsiai importbékákat a jelenlegi mennyiségben, hiszen keleten problémák merültek fel a kétéltűek gyűjtése miatt. A legnagyobb békacombexportőr Indonézia, ahol az európaiak békakereslete ritka békafajok állományát fenyegeti.
A békacombok kereskedelmét a kormány alig szabályozza vagy ellenőrzi, de a szigetországban vadon élő békák számáról nincsenek hivatalos adatok. Nem tudjuk, hogy hány békát exportálnak és mennyi marad a vadonban
- idézi Ganjar Cahyadi kétéltűspecialistát, Bandung város zoológiai múzeumának kurátorát a Magyar Mezőgazdaság.
Békafarmok lennének a megoldás?
Indonézi mellett hasonló a helyzet a második legnagyobb exportőr Vietnámban is, ahol a békák száma érezhetően és jelentősen csökkent az elmúlt évtizedekben. A hüllők eltűnése pedig mindkét országban az ökoszisztéma egyensúlyát veszélyezteti, hiszen a békák nélkülözhetetlenek a rovarpopulációk szabályozásában.
A békák természetes rovarirtók. Megeszik a rovarokat, amelyek problémákat okozhatnak a mezőgazdaságban és a közegészségügyben. Nélkülük több vegyszert kellene használnunk ezeknek a rovaroknak a visszaszorítására
- tette hozzá Cahyadi.
A szakember szerint megoldást jelentene, ha a békavadászat helyett inkább a békatenyésztésre összpontosítana az ágazat. Békafarmokra vannak példák Franciaországban is, azonban ott a legfrissebb, 2019-es adatok szerint mindössze 10 tonna békacomb az összesített éves kibocsátásuk, vagyis a helyi igények 0,25 százalékát képesek fedezni.
Egyre kevesebb bort isznak a franciák
Egyébként átalakulóban vannak a francia fogyasztási szokások. Például hiába a világ harmadik legnagyobb bortermelője, a felére csökkent a borfogyasztás Franciaországban az elmúlt 50 évben a Kantar kutatócég és az Amerikai Borszakértők Szövetsége (AAWE) adatai szerint. Pedig az 50-es években egyes iskolai menzákon is szolgáltak fel bort. Azonban manapság divatos a „Santé sobriété”, azaz az egészséges józanság szlogene, főleg a fiatalabbak körében.
Nagyjából 6 százalékkal csökkent a borfogyasztás Franciaországban az 50 év alattiaknál 2011 óta (az idősebbeknél enyhe volt a visszaesés). A fehérborok továbbra is népszerűek, viszont a tavalyi részadatok szerint a vörösboroknál 32 százalékos volt a zuhanás.
A kutatók az esést leginkább azzal magyarázzák, hogy a fiatalabbak - ellentétben az idősebbekkel - jellemzően csak a különlegesebb alkalmakkor nyúlnak az italhoz. Emellett a kormány 2019-es kampánya legfeljebb napi két pohár bor fogyasztására ösztönzött. Továbbá egyre több az egyedülálló szülő Franciaországban, egy ilyen státusz pedig gyakorlatilag kizárja a borivás lehetőségét.
Bár csökkent a borfogyasztás Franciaországban, azonban így is jelentős: átlagosan 47 liter/fő/év a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) 2022-es jelentése szerint. Ettől csak a portugálok isznak több bort.
