18 százalékkal esett vissza áprilisban a hazai ingatlanpiac. A zuhanást leginkább a választások okozhatták a szakértők szerint. A befektetői kedv azonban továbbra is erős.
Zuhant az ingatlanpiac áprilisban
11 911 ingatlan cserélt gazdát hazánkban áprilisban, ami 12 százalékos visszaesés az egy évvel korábbi, valamint 18 százalékos zuhanás a márciusi adatokhoz képest az Duna House legfrissebb ingatlanpiaci elemzése szerint. A szakértők hozzáteszik, hogy a negyedik havi kilengés leginkább a parlamenti választásoknak lehet betudható, mivel a hónap második felében rendeződött a piac.
A jelzáloghitel-piac az ingatlanpiaccal ellentétben még áprilisban is jelentősen bővült, a Duna House pénzügyi részlegének adatai alapján 120 milliárd forint volumen becsülhető. Az előző hónaphoz és az előző év ugyanezen időszakához is hasonlítva ez több mint 10 százalékos emelkedés, amelyhez a zöldhitel utolsó aktív időszaka is hozzájárult
– idézi a szakértőket a közlemény.
Kisebb a kínálat, magasabbak az árak
A lakások értékesítésének felgyorsulását is mutatják a statisztikák. A panellakások esetén a fővárosban például átlagosan három hónapra volt szükség az értékesítéshez, Kelet-Magyarországon pedig 2,5 hónapra. A tendencia azzal magyarázható, hogy a közelmúltban a kínálat szűkülésével párhuzamosan jelentősen emelkedtek az ingatlanok árai. A vidéki, használt téglalakásokat leszámítva mindenhol drágult a lakások négyzetmétere.
Az elkelt lakások 42 százaléka 30-50 millió forint között alakult Pesten, pedig 2021-ben a 20-30 millió közötti ingatlanokat keresték leginkább. Ugyanott az ingatlanok javát 900 ezer forint feletti négyzetméteráron adták el. Emellett vidéken is drágulás volt tapasztalható. Amíg a tavaly áprilisi értékesítések jelentős része a 15-20 milliós kategóriába tartozott, idén elsősorban a 40 millió forintnál drágább otthonokat keresték. Az közelmúltban értékesített lakások 37 százaléka 50 millió feletti áron kelt el Pest megyében, ami 20 százalékos növekedést jelent egyetlen év alatt.
A befektetői lakásvásárlás továbbra is igen nagy arányú az ingatlanpiacon. A fővárosban a vevők nagyjából fele ilyen céllal vett ingatlant, átlagosan 46 millió forintért. Vidéken viszont 29 millió forint környékén alakult ez az összeg.
Egyre több az ingatlanbefektető a fővárosban
Áprilisban még arról írtunk, hogy a 40 százalékot érte el azoknak az aránya Budapesten, akik kifejezetten befektetési céllal kerestek ingatlant. A fentebb említett adatok szerint azonban azóta is nőtt az arányuk. Utoljára 2019-ben voltak a mostanihoz hasonlóan magas arányban jelen a befektetési céllal vásárlóka a fővárosi ingatlanpiacon. Ők a fővárosban leginkább az 50-60 négyzetméter közötti, 50 millió forintnál drágább lakásokat keresik.
Egy 10 százalékos esést követően csupán 30 százalék volt a befektetési céllal vásárlók aránya 2020-ban. A visszaesés egyértelműen a koronavírus-járványnak tulajdonítható. Tavaly volt némi visszarendeződés a piacon, azonban leginkább az otthonteremtési lakásvásárlók hajtották az ágazatot. A fővárosi befektetők aránya az előző év utolsó negyedévében kezdett ismét növekedni, idén januárban azonban elérte a 2019-es, 54 százalékos csúcsot.
A mostani gazdasági helyzetben sokan keresik a biztosabb eszközök nyújtotta lehetőségeket. A belvárosi kerületek újra a legkedveltebb befektetői célpontokká váltak. Az V., VI. és VII. kerületet együttesen a fővárosi érdeklődők közel fele jelölte meg vásárlása lehetséges területeként
– nyilatkozta Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.
Vidéken azok aránya, akik befektetési céllal vásárolnának ingatlant, elmarad a fővárositól, hiszen összesen 20-30 százalék. Ők nagyjából 26-30 millió forintot költenének, viszont ekkora összegért a budapesti átlagos befektetéseknél nagyobb, 60-70 négyzetméteres ingatlanokat keresnek.
