Kiszámolta a szakértő, mennyibe kerülhet az idei iskolakezdés a családoknak. Mivel a tapasztalatok alapján árérzékenyebbek lettek a vásárlók, sok bolt a tavalyi tanszerárakkal csábítja a vevőket.
Gyermekenként súlyos tízezrekbe kerülhet idén a tanévkezdés
Gergely Péter, a Biztos Döntés pénzügyi szakértőjének a számításai szerint gyermekenként legalább 50 ezer forintba kerülhet az idei tanévkezdés a szükséges új ruhák költsége nélkül.
Hozzátette, a bruttó és a nettó átlagkereset 17,9, illetve 17,7 százalékkal nőtt május végéig éves alapon. Viszont a reálkereset 3 százalékkal csökkent a vizsgált időszakban, hiszen átlagosan 21,5 százalékkal emelkedtek az árak – írja a VG. Részben ezzel magyarázható, hogy az üzletláncok tapasztalatai alapján árérzékenyebbé váltak a vásárlók. Emiatt számos bolt készül akciókkal a tanévkezdésre, így gyakran a tavalyi áron is kínálnak tanszereket.
Megjegyzi, az említettnél nagyobbal terhekkel nézhetnek szembe a felsőoktatásban résztvevő hallgatók szülei. Közülük többeknek kalkulálniuk kell a tandíjjal is, esetleg a fiatal kollégiumba, vagy albérletbe költöztetésének a költségével. Lakhatás szempontjából az előbbi kevésbé költséges, azonban tavaly csak a hallgatók ötödének tudtak helyet biztosítani a kollégiumok.
Doktori képzésre ösztönöz az állam
Egyébként új lépésekről döntött a doktori képzés erősítése, valamint az egyetemek és a vállalatok szorosabb kapcsolatának előmozdítása érdekében a Neumann János program. Úgy látják, túl alacsony a kutatók-fejlesztők száma Magyarországon. Jelenleg 6 ezer jut belőlük 1 millió lakosra, azonban 9 ezerre növelnék a mutató értékét 2030-ra. Továbbá szeretnék megduplázni a magyar szabadalmak éves számát, valamint a magyarországi vállalatok innovációs képességét.
Mindezek érdekében bővülnek az ösztöndíjak. Az Új Nemzeti Kiválósági Program 3,5 milliárdos keretéből a kiemelkedő doktoranduszok havi 100-200 ezer forint támogatást kaphatnak. Továbbá az egyetemek bővülő forrásaival is kiegészíthetik az ösztöndíjakat a modellváltott, az egyházi és az állami fenntartású felsőoktatási intézmények.
Szorosabbra fűznék az egyetemek és a vállalatok kapcsolatát, ezért a tudományos publikáció mellett doktorit fog érni a szabadalom is. Ehhez az 5,1 milliárd forintos Kooperatív Doktori Program áll a rendelkezésre. Ennek részeként, ha egy vállalatnál dolgozó hallgató doktori képzést is végez, akár havi 400 ezer forintos ösztöndíjat is kaphat. Emellett legfeljebb 60 ezer forint szociális hozzájárulási adókedvezményt (szocho) is igényelhet utána havonta a munkaadó cég. Ha a gazdasági szereplőnél dolgozó hallgató önköltséges doktori képzésben vesz részt, az állam az önköltség felét átvállalhatja, valamint arra biztatja a vállalatokat, vegyék át a másik felét.
Jelentősen növelnék a doktori iskolát végzettek számát is. Ezért bővülnek a doktori képzések: nyitottak lesznek a létszámkeretek, elsődlegesen a műszaki, a természettudományi, a mérnöki, az informatikai, az agrár, az orvosi és az egészségtudományi területeken.
Be fog számítani a doktori iskolában töltött idő is a nyugdíjba. Az állam átvállalja a nyugdíjjárulék felét, valamint arra bíztatja az egyetemeket, hogy azok vegyék át a másik felét. Valamint ezentúl a legtehetségesebb hallgatók már az alapképzés után folytathatják doktori képzésben.
