Tönkrementek
Teljes kudarcba fúlt a három éve bevezetett vasárnapi boltzár Lengyelországban. 2018 óta 6500 családi kisbolt húzta le a redőnyt, és növekedett a külföldi részarány a kiskereskedelemben - írta egy lengyel szaklap. Annak idején az volt a kormány mondása, hogy az intézkedés új lendületet ad a kisboltoknak, amelyek nyitva tarthatnak vasárnap, ha a tulajdonos áll a pult mögött. Másrészt azt hangoztatták, hogy a külföldi tulajdonban lévő nagy áruházak visszaszorításával növelik majd a hazai tulajdont az ágazatban.
Postai szolgáltatás a kiskapu
A boltzár azonban éppen az ellenkező hatást érte el. A Nielsen piackutató cég adatai szerint csak 2020-ban 1670 kisbolt ment csődbe. Ez egyébként arra utal, hogy nem a pandémia a bajok forrása, ugyanis 2019-ben, az utolsó békeévben 4600 bolt volt kénytelen végleg bezárni. Eközben az áruházláncok a postai szolgáltatások elindításával megtalálták a módját, hogy számos szupermarketjüket vasárnapi is nyitva tartsák. Így valójában az ezt tiltó törvény egy lyukas, kiskapukkal teletűzdelt, megkerülhető jogszabálynak bizonyult.
Magyarországon is megpróbálták
Nálunk is volt ilyen kísérlet, de a kormány végül visszatáncolt. A magyarországi vasárnapi boltzár vagy más néven szabad vasárnap a KDNP 2014-ben kezdeményezett törvénymódosítása volt, amely megtiltotta a bevásárlóközpontoknak, és a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzleteknek, hogy vasárnap nyitva tarthassanak. A törvénymódosítás mindössze egy évig volt érvényben. Az érintett üzletek hamar megtalálták a kiskaput: többen piaccá minősítették magukat, hogy vasárnap is nyitva tarthassanak. A kiskapukkal teletűzdelt törvényt többen próbálták visszavonatni, de a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria folyamatosan megakadályozta ezt. Végül 2015 novemberében az NVB engedélyt adott egy erről szóló népszavazási kísérletnek, referendumot viszont soha nem tartottak, mert a kormány 2016. április 11-én a jogszabály visszavonását javasolta a Parlamentnek, melyet egyhangúlag meg is szavaztak.
