Lakásvásárlási rekordok idén is születtek
Forrás: Shutterstock

Az ingatlanpiac legjei: venne lakást Budapesten 6,5 millióért? Most van rá esélye!

Összegyűjtött néhány idei rekordnak számító adásvételt és aktuális hirdetést az egyik legnagyobb hazai ingatlanos portál a saját tételei közül. Mutatunk néhányat.


Érdekes rekordok születtek

Összeszedte az általa forgalmazott idei ingatlanpiaci rekordokat az Ingatlan.com. A tulajdonosok és közvetítők 2021-ben 503 ezer eladó ingatlant hirdettek meg a portálon. Ezek közül válogattunk ki néhány rekordot jelentő adásvételt és hirdetést.

A legdrágább eladott ingatlan:

Ezt a címet egy Budapest XII. kerületében lévő – svábhegyi – 2 ezer négyzetméteres telken fekvő 800 négyzetméteres 10 szobás luxuskategóriásként hirdetett családi ház nyerte el. A tulajdonos januárban 765 millió forintos áron kínálta. Júliusra kelt el.

A legdrágább el nem adott ingatlanok:

A december végén még a kínálatban szereplő ingatlanok közül a legdrágább a budapesti Andrássy úton lévő palota, ezért 6 milliárd forintot szeretne kapni az eladó, ugyanannyit, mint tavaly.

A legolcsóbb eladott ingatlan:

Békés megyében, Sarkadkeresztúron egy 1+1 szobás 60 négyzetméteres ház és 780 négyzetméteres telek 350 ezer forintos áron lett az új tulajé.

A legolcsóbb el nem adott ingatlanok:

Az ország legolcsóbban hirdetett ingatlanja a Békés megyei Mezőgyán egyik, 50 négyzetméteres vályogháza. Ezt 440 ezer forintra tartja az eladó.

Érdekesség, hogy Budapesten egy V. kerületi, Bocskai utcai, 15 négyzetméteres ingatlan árcímkéjén 6,5 milliós összeg szerepel, ami a fővárosban a legolcsóbb.

Minilakás-rekordok:

A fővárosban eladott ingatlanok közül a legkisebb egy Dohány utcai, mindössze 7 négyzetméteres, 5,5 millió forintos lakás volt, amely egy hónap alatt elkelt.

A minilakások közül a legtöbbet egy, a budai Várban található Dísz tér 9 négyzetméteres garzonjáért adtak, ez 17,9 millió forintért került az új tulajdonosához.

Ennyire drágák az albérletek

Korábban ebben a cikkünkben írtunk róla, hogy országos szinten 1,1 százalékkal nőttek a bérleti díjak a kiadó lakások piacán novemberben az egy hónappal korábbihoz képest, így januárhoz képest már 13 százalékos volt a növekedés - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az ingatlan.com legújabb lakbérindexében.

A drágulás ellenére a járvány előtti csúcsot még nem érték el az átlagos bérleti díjak. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a közleményben megjegyezte: a 2015-ös szintekhez képest novemberben több mint 42 százalékkal álltak magasabban az albérletárak, ami megközelíti, de nem éri el a 2020 januári csúcsot, amikor közel 46 százaléknál járt a mutató.

Arra is kitért, hogy éves szinten az észak-magyarországi régióban volt a legütemesebb az áremelkedés, az érintett megyékben - Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád - átlagosan több mint 12 százalékkal drágultak az albérletek. A többi országrészt - Pest megyét, Közép-Dunántúlt, Nyugat-Dunántúlt, Dél-Dunántúlt, Észak-Alföldet és Dél-Alföldet 7,2-10,5 százalékos növekedés jellemezte.

Budapesten 150 ezer forint az átlagos bérleti díj, de a különbségek óriásiak. A legdrágább városrész az V. kerület, amelyet már 240 ezer forintos havi díj jellemez, ez pedig már megfelel a koronavírus-járvány előtti szintnek. A fővárosban a legolcsóbban a XXIII. kerületben várnak bérlőre a lakások, ezekért 107,5 ezer forintot kell adni havonta.

A fővároson kívüli piacon fordulat történt az előző hónaphoz képest: Székesfehérváron a legmagasabbak az árak, átlagosan 124 ezer forintért kínálják a kiadó ingatlanokat. Ezzel Fejér megye székhelye megelőzi a novemberben még élen álló Veszprémet, amely novemberben 122,5 ezer forinttal a második volt, Debrecen pedig a harmadik a maga 120 ezres átlagos díjával. Békéscsaba és Salgótarján a legolcsóbb, mindkét megyeszékhely 120 ezres bérleti díjjal "rendelkezett" december közepén - olvasható a KSH és az ingatlanportál közleményében.


Ne hagyd ki!