Új sheriff az óceánon
A Marketwatch hírportál elemzése szerint az USA kilenc legnagyobb kikötőjét elhagyó konténerek több mint 59 százaléka üres volt az idei év első 10 hónapjában. Számszerűsítve: 2021 januárja és októbere között több mint 12,1 millió üres konténer hagyta el az Egyesült Államokat.
Viszonyításképp: az árucikkek nélküli tárolók a teljes export 46 százalékát tették ki tavaly, míg a pandémia előtt az arányuk a 38 százalékot sem érte el.
Kis túlzással kijelenthetjük, az USA legkelendőbb exportterméke idén egyértelműen a levegő volt.
Mit eredményez ez a jelenség?
Mike Tran, az RBC Capital Markets befektetési bank globális energiastratégiájáért és digitális intelligencia stratégiájáért felelős ügyvezető igazgatója korábban arra figyelmeztetett, hogy az import és az export közötti egyenlőtlenség kereskedelmi egyensúlyhiányhoz vezethet.
A jelenség azt eredményezi, hogy az USA jóval több külföldi árucikket importál, mint amennyi saját gyártású terméket exportál. Ennek követeztében az amerikai kereskedelmi deficit szeptemberben meghaladta a 81 milliárd dollárt, erre korábban még soha nem volt példa.
A helyzet azóta valamelyest javult, októberben már „csak” 67,1 milliárd volt az említett mutató. A szakemberek azon aggódnak, hogy az egyensúlyhiány miatt elértéktelenednek az amerikai termékek, ami komoly gazdasági károkhoz vezethet.
Miért van ez?
Jelenleg három fő probléma befolyásolja a szállítmányozást:
- a konténerhajók százával torlódnak a kikötőkben, a lerakodás sok esetben akár egy hónapot is igénybe vehet
- a hajókonténerek szállítási költsége óriási mértékben drágult, ami 2019-ben 2000 dollárba került, az most 20 000 dollár körül mozog
- Kína olyan tempóban küldi a teletömött konténereket az USA-ba, amivel nem tudja tartani a lépést, ezért rengeteg üres konténer Amerikában ragad
Itt jönnek képbe az exportőrök. Miután a teherhajók nagy nehezen átvergődtek a zsúfolt kikötőkön és visszaindultak Ázsiába, a fedélzetükön lévő üres konténerekkel már nem állnak meg a kisebb kikötőkben, hogy felvegyék a termelők árucikkeit.
A Drewy szállítmányozási tanácsadó cég szerint legalább hétszer többe kerül Sanghajból Los Angelesbe szállítani, mint fordítva. Mivel a hajótársaságok nagyságrendekkel több pénzt szakítanak az Ázsia-USA útvonalon, és rengeteg időt veszítenek a dél-kaliforniai kikötőkben, ezért minél gyorsabban vissza akarnak jutni Kínába az üres konténerekkel.
Bajban a mezőgazdaság
Az USA Mezőgazdasági Minisztériumának adatai szerint az amerikai mezőgazdasági termékek több mint egyötödét értékesítik külföldön. Ez az arány rohamosan növekszik, részben a globális ágazati fellendülésnek, részben pedig az USA és Kína közötti kereskedelmi megállapodásnak köszönhetően. A hajózási válság következtében azonban sok mezőgazdasági termék nem hagyja el időben az Egyesült Államok partjait.
A hosszú várakozási idő miatt egyre több termék romlik meg, ami az infláció miatt megnövekedett input költségekkel, például a műtrágya vagy a munkaerő drágulásával társulva súlyosan csökkenti a gazdák nyereségét.
Az exportőröket képviselő Agriculture Transportation Coalition vállalat informális felmérése szerint a mezőgazdasági export mintegy 22 százaléka veszett el szállítási problémák miatt. Mindeközben az USA tejtermelőinek szövetsége figyelmeztetett, hogy az ellátási lánc krízise idén január és július között csaknem egymilliárd dolláros kárt okozott a tejexportőröknek.
A tejtermelők szövetsége szerint a kaliforniai kikötőket elhagyó konténerek 72 százaléka üres.
Azt egyelőre nehéz megjósolni, hogy meddig bírja a plusz terheket az a több mint kétmillió gazdaság, ami közvetve vagy közvetlenül érintett a krízisben, de annyi biztos, ha minden így marad, akkor jó pár családi vállalkozás lehúzhatja rolót.
