Szólnak érvek az árammal való fűtés ellen is. Például anyagilag igen rosszul érintheti az alapvetően villamos energiával fűtő háztartásokat, ha a szaldós elszámolás kedvezőtlenül változik – figyelmeztet a szakértő.
Így csökkenthető tartósan a rezsi
Szajki Balázs, az EasyKit Kft. vezető értékesítője szerint hosszú távon az elektromos- és a gázfűtés is tetemes anyagi terhet róhat a háztartásokra. Rezsi szempontjából talán a legjobb megoldást egy energiatakarékos ház kínálhatja, alacsony fogyasztású gépészettel, valamint akkora napelemmennyiséggel, amekkora igazodik az ingatlan teljes elektromos fogyasztásához. A VG megjegyzi, így elkerülhető, hogy az ingadozó gázáraktól vagy a napelemes elszámolás változásaitól függjön a rezsiszámla.
Egy épület energiahatékonyságának a növelésére alapvetően két módszerrel lehetséges: az energiahatékonyságnak megfelelő építkezéssel, valamint alacsony fogyasztású, megújuló energiát használó gépészet alkalmazásával. Azonban a szakértő a vonatkozó jogszabályok egyik sajátosságára is figyelmeztet.
Ha a háznak a hőveszteségei közepesek, de a felhasznált energia nagy része megújuló energiából származik, akár a legjobb, AA++ besorolás is elérhető. Ehhez képest egy passzívház, amely sokszor kevesebb energiát fogyaszt, és megújuló energia hasznosítása nélkül is jóval alacsonyabb a rezsiköltsége, csak CC-s besorolást kaphat, ha nincs megújuló energiaforrása. Ezért vigyázni kell ezekkel a minősítésekkel
- magyarázta Szajki Balázs.
A szakember a közel nulla energiaigényű házaknál a legjobb koncepciónak a hőszivattyú, a felületfűtés- és hűtés, valamint a napelem kombinációját tartja. Az elektromos kazán, a fűtőszőnyeg és a napelem hármasával pedig az lehet a probléma, az ingatag energiaárak miatt nem biztos, hogy hosszú távon megéri a használatuk. Ha a szaldós elszámolás kedvezőtlenül változik, akkor az anyagilag nagyon rosszul is érintheti a fogyasztókat.
Indulnak a napelemes betápláláshoz szükséges fejlesztések
Egyébként jelenleg nem képes rugalmasan kezelni a lakossági és céges napelemes rendszerekkel termelt energiamennyiséget a hazai villamosenergia-hálózat. Emiatt tavaly ősszel átmenetileg be is tiltották a betáplálást.
A probléma - némileg leegyszerűsítve - abból fakad, hogy napos időben a napelemes rendszerek több áramot termelnek, mint amennyit a tulajdonosaik akkor elhasználnak, a fölösleget pedig igyekeznek feltölteni a közműhálózatba. Viszont amikor nem süt a nap, de nagyobb a fogyasztás, akkor éppen az ellenkezője történik. A megoldást az jelentené, ha a naposabb időben keletkező többletenergiát el lehetne tárolni a "szürkébb" időszakokra. Ezzel kapcsolatban írt ki új pályázatot az Energiaügyi Minisztérium.
58 milliárd forintos keretösszegből 146 MWh tárolókapacitást (gyakorlatilag akkumulátorokat) akar kiépíteni két év alatt a hálózatüzemeltetőknél a minisztérium. A támogatáshoz nem kell önerő, tehát állami beruházásról beszélhetünk, teljesen uniós forrásból. Azonban egyéb fejlesztésektől is várják, hogy a megújuló energiaforrásokból származó villamosenergia-mennyiséget a magyar hálózat kezelni tudja 2025 közepére.
