Lángoló fahasábok nagyon közelről

Cserépkályha? Hőszivattyú? Klíma? Villanyradiátor? Egy ország találgatja, mivel éri meg fűteni az elszabaduló rezsiárak mellett? Megkérdeztünk egy energetikai szakértőt, Szűcs Gábort.


​Nincs olyan magyar család, aki ne tenné fel magának a kérdést: mivel fűtsek? Mit javasol egy energetikai szakértő?

Azt, hogy szigeteljünk! Ha szigeteletlen otthonunk fűtéséhez 100 egység energia kell és ezt szigeteléssel le tudjuk csökkenteni, máris lefaragtunk az egyre növekvő rezsikiadásokból. Ha nem elégszünk meg ennyivel és korszerűsíteni szeretnénk a fűtési rendszerünket is, akkor a fűtéshez szükséges hőtermelő és hőleadó berendezések teljesítménye is jelentősen csökken, így a beruházási költségen is sokat meg tudunk takarítani. Pénzügyi szempontból persze egy ház szigetelése nagyságrendileg többe kerül, mint mondjuk egy kazáncsere, de érdemes ilyenkor a megtérülést nézni.

Az idei fűtési szezonra a szigetelés aligha jelent megoldást.

A legfontosabb a padlásfödém szigetelése. Nagy felület, amit gyors megtérüléssel lehet korszerűsíteni. Ezt bárki, minimális kézügyességgel meg tudja saját magának oldani. A beruházás a mostani, rendkívül magas piaci gázárak mellett egy-két év alatt megtérül. Ha az árak lejjebb mennek, mondjuk 200-500 forintra, akkor ez az idő persze kitolódhat 3-5 évre. A homlokzati hőszigetelésnél számolhatunk négyzetméterenként 30-40 ezer forinttal. Egy ház „becsomagolása” tehát átlagosan 4-5 millió forintba kerül, ami még a jelenlegi gázárak mellett is 6-8 év, mire megtérül. A legtöbben a nyílászárók cseréjével kezdenek, holott ez a fajlagosan legdrágább és a legkésőbb megtérülő korszerűsítési megoldás. Az ajtók és ablakok ára is folyamatosan emelkedik, de négyzetméterenként 150-200 ezer forintos kiadással lehet számolni. Egy ilyen beruházás még magas energiaárak mellett is legalább 15-20 év, mire visszahozza az árát.

​A gázfűtést felejtsük el?

A döntést megnehezíti, hogy a rezsi egy része után nem piaci árat fizetünk. Mivel nem tudhatjuk, fenntartható-e a kormány által bevezetett lakossági piaci árak rendszere, érdemes a tisztán piaci árakat alapul venni, akkor senkit nem érhet meglepetés. A volatilisan mozgó szabad piaci árak azt mutatják, hogy egy kWh energia gázzal 100, elektromos árammal pedig 240-300 forintból állítható elő jelenleg. Tehát egy jól szigetelt lakást vagy házat gázzal fűteni még így sem rossz alternatíva.

​Mostanság a hőszivattyú tűnik a slágerterméknek.

Valóban, hiszen ha így fűtünk, az piaci áron számolva is 20-30 százalékkal olcsóbb. Amennyiben a legtöbbek számára elérhető split klímában gondolkozunk, ami tulajdonképpen egy levegő-levegő hőszivattyú, akkor egy 100 négyzetméteres lakás fűtési rendszerének kiépítése 2-3 millió forintot emészt fel. A mostani piaci árakkal számolva egy kWh energia előállításáért így 70-80 forintot kell kifizetnünk. Amennyiben ezt az elérhető rezsicsökkentett áron vizsgáljuk, akkor egy kWh hőenergia körülbelül 10 forintért, lakossági piaci áron pedig nagyjából 18 forint/kWh áron állítható elő. Ha a működtetéshez szükséges áramot napelemmel termeljük meg, akkor pedig meg is szüntethető az energia költség, ráadásul a klímával nem csak fűteni, de hűteni is tudunk. Hátrányként a működéssel járó nagyobb zaj és a megszokottól eltérő légsebesség jöhet szóba, ami ronthatja a komfort érzetünket.

​A hőszivattyú nem csak a H tarifa miatt versenyképes megoldás? Mi van, ha az is megszűnik?

Sz\u0171cs G\u00e1bor, energetikai szak\u00e9rt\u0151

Fotó: Haszon Magazin

A H tarifa egy külön mérőóra, amire csak hőszivattyú köthető. Fűtési szezonban a berendezésünket 0-24 órában kedvezményes áron vett árammal működtethetjük, hűtési szezonban pedig a szokásos nappali tarifát kell fizetni. Az állam így segíti a hatékony, megújuló energiaforrásokat használó fűtési megoldások terjedését. Nehezen elképzelhető, hogy most, amikor a lakosság végre ráeszmélt, hogy milyen előnnyel jár a H-tarifa használata, pont most számolnák azt fel.

​Sokan gondolják, hogy az áram olcsóbb a gáznál, ezért elektromos fűtésre váltanak. Ez jó ötlet lehet?

Egy elektromos kazán vagy radiátor egy kWh áramból durván egy kWh hőt állít elő. Ez jól hangzik, hiszen nincs veszteség, de a tisztán elektromos fűtés nappali tarifával üzemeltetni 3-4-szer többe kerül, mintha split klímával tennénk ezt. Sokan azt látják jó megoldásnak, hogy napelemmel termelik meg az elektromos fűtéshez szükséges áramot. Ez azonban jelenleg úgy tűnik, hogy csak 2023 végéig kivitelezhető. Eddig működik ugyanis a szaldós elszámolás, amikor a nyáron napelemmel túltermelt energia utólag, télen is elhasználható. Utóbbi esetben kvázi végtelen akkumulátorként használjuk a villamosáram szolgáltatót. Ha a rendszer megszűnik, esetleg a jelenleg működő éves szaldó elszámolás megváltozik, akkor nyáron, mikor túltermelnek a napelemek, lehet, hogy rendkívül alacsony lesz a visszavételi ár. Télen pedig, mikor visszafogott a napelemek hozama, akkor a különbözetet normál áron kell majd megvásárolni. Ezért javasolható a hőszivattyús megoldás, hiszen ahhoz eleve kevesebb napelem kell és a szaldós elszámolás esetleges megszűnése miatt sem bukhatunk nagyot. Ráadásul az országos villamos hálózatot is harmadával, negyedével kevésbé terheljük, miközben jelentős megújuló energiát hasznosítunk.

​A lakosság megrohanta a fával fűthető kazánok gyártóit és a cserépkályha építőket is.

A hőszivattyú, mint említettem, drága mulatság. Aki nem tudja megengedni magának, annak jó megoldás lehet a fatüzelés, biomassza fűtés. Sajnos ez jellemzően nem energiahatékony. A legtöbb helyen sokkal több fát égetünk el annál, mint ami feltétlenül szükséges, ami a tüzelőanyag nedvesség tartalma, a kazán hőmérséklet szabályozása, az égéstermék veszteségek okoznak. Egy klasszikus vegyestüzelésű kazán éves átlagos hatásfoka körülbelül 60-70 százalékra tehető. Ha nedves tüzelőanyagot használunk, az további jelentős hatásfok romláshoz vezet. A biomassza fűtést így csak akkor gondolom versenyképes alternatívának, ha légszáraz tüzelőanyagot, szabályozott üzemű tüzelőberendezéssel égetünk el. A legtöbb helyen jelenleg nem ilyet használnak, így a fatüzelésnek igazán csak ellátásbiztonsági szempontból van jelentősége, ott, ahol más, korszerűbb fűtési megoldás nem jöhet szóba.

​Nagyszüleink a gáz bevezetése előtt még szenet és fűtőolajat is használtak.

Lakossági szempontból a szén- és olajtüzelésnek marginális szerepe lehet a jövőben is. Jóllehet szénnel fűteni hatékonyabb, de a fa olcsóbb. Jelenleg a lakosság a két energiahordozó közül a fát részesíti előnyben. A szenet az erőművek használhatják áramtermelésre, az olaj pedig az iparivállalatoknál kerülhet újra képbe, mert javítani lehet vele az ellátásbiztonságot.

​Az egész rezsivel kapcsolatos hercehurcának a nyertesei a távfűtött lakásban élők lehetnek, hiszen ők, a dolgok jelenlegi állása szerint, nem fizetnek többet.

Elavultnak, korszerűtlennek tűnhet, de a távhő kényelmes, kellemes adottság, hiszen kontrollált módon, jó hatásfokkal üzemelő erőművekkel, hőközpontokkal lehet elérni nagy mennyiségű fogyasztót. Ráadásul, ha geotermikus/biomassza erőműveket használunk a működtetéséhez és esetleg ezt kapcsolt üzemben tesszük, villamos áramot előállítva, akkor még fenntartható is.

****

NÉVJEGY:

Szűcs Gábor, energetikai szakreferens, energetikai auditor és épületenergetikai szakértő. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki karán végzett okleveles gépészmérnökként 2006-ban. Kezdetben épületek gépészeti engedélyezési és kiviteli tervdokumentációjának elkészítését végezte, majd energetikai tanúsítványok, megvalósíthatósági tanulmányok, energetikai auditok elkészítésével, illetve energetikai veszteségfeltáró vizsgálatokkal foglalkozik.


The Conversation

Ne hagyd ki!