Akár a hagyományos lakás díjának a duplája is lehet a nyaraló biztosítása. Ráadásul akadnak nyaralók, amelyekre a biztosítók nem szerződnek. Védelemre pedig az egyszerű lakat már nem elég. Figyelemfelhívás és tanácsok kötés előtt az FBAMSZ szakmai szervezettől.
Magyarországon a lakásbiztosításoknak mintegy 10 százalékát kötik nem állandóan lakott ingatlanra. Egy ingatlant a biztosítók általában akkor tekintenek lakottnak, ha abban legalább 180 napot életvitelszerűen ott tartózkodik valaki. Állandó lakos híján az ingatlan biztosítási díját 30-100 százalék közötti mértékű pótdíj is terheli, de a magasabb kockázatok miatt több biztosító nem is vállal biztosítást ilyen ingatlanokra.
„A nyaralóépületek esetében nagyobb az esélye, hogy az elemi károkat (például a tető sérülését vagy fa rádőlését) nem azonnal észlelik, ami komoly járulékos károkat eredményezhet – magyarázza Baksa Melinda,a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) elnökségi tagja. – Csőtörés esetén az elfolyó víz akár hónapokig is rongálhatja az adott ingatlant, a kárösszeget ráadásul az elfolyó víz költségének megtérítése is jelentősen növelheti. A betörés pedig nem csupán a lakásban található ingóságokat veszélyeztetheti, mivel a behatolók az épületet akár huzamosabb időre, téli szálláshelyként is használhatják.”
Íme a szakmai szervezet tanácsai
Trükközés helyett inkább körültekintő biztosítóválasztással
Nem jó megoldás, ha az alacsonyabb biztosítási díj reményében egy családtag állandó lakosnak jelentkezik be a nyaralóba: amennyiben ugyanis a kárfelmérés során a biztosító – például a közműszámlákból – bizonyítani tudja, hogy az adott lakóházat valójában nyaralóként használják, akár a teljes kárösszeget visszatarthatja. Célszerűbb a biztosító kiválasztása során alkusz segítségével több ajánlatot is áttekinteni: az egyes biztosítói díjak között (fedezeti körtől és limitektől függően) akár 3-4-szeres is lehet a különbség.
Kármegelőzés – minimális védelmi szint
Nyaralók esetében kiemelt követelmény a szerződéshez tartozó betörésvédelmi szabályok betartása. A biztosító a feltételek között részletesen meghatározza a nyílászárók minimális védelmi szintjét. Például a közönséges lakat alkalmazását általában nem tekintik elégséges védelemnek, csupán a MABISZ által minősített biztonsági lakatot és lakatpántot fogadják el. Egyes biztosítók többféle védelmi szintet is meghatároznak, és az egyes szintekhez különböző maximális térítési limiteket rendelnek hozzá. Minimális védelmi szint alatt betörés esetén a biztosító visszautasíthatja a kártérítési igény ingóságokra vonatkozó részét.
Értékkorlátozás ingóságok esetén
Nyaralók esetében a biztosítók általában kizárják kiemelt értékek (műtárgyak, ékszerek) fedezetét, és külterületen fekvő ingatlanok esetében jelentősen korlátozhatják az általános ingóságok biztosítását is.
Kötelező gondosság
Ha igazolható, hogy a tulajdonos nem tett meg mindent a kármegelőzés érdekében, a biztosító szintén korlátozhatja a kifizetés mértékét. A magukra hagyott nyaralók kapcsán ez főként a villanyóra lekapcsolását, a központi vízcsap elzárását, valamint fűtetlen épületben a téli víztelenítést jelenti.
Ennyibe kerül a nyaraló
Néhány nappal ezelőtt írtuk, hogy megállt az áremelkedés a nyaralók piacán. A Balatonon négyzetméterenként 545 ezer forintos átlagértéken cseréltek tulajdonost az önálló ingatlanok. A Tisza-tó relatíve olcsó. A Balatonnál a listavezető Balatonalmádi 815 ezer forintos átlagos négyzetméterárral, amelyet Siófok követ 725 ezer forint/négyzetméterrel. A Velencei-tónál mért átlagérték 635 ezer forint négyzetméterenként, ami magasabb a Balaton-partinál, és nem mellesleg 10,8 százalékkal haladja meg az előző évit, de ebben szerepet játszik az üdülőkörzet Budapesthez való közelsége is. A Tisza-tónál a fajlagos átlagár 215 ezer forint, ami 17 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál. Tiszafüred és Abádszalók jóval drágább, a köztes települések pedig olcsóbbak. - derül ki az Otthon Centrum adataiból.
