A hónap vége felé esedékes a következő óraátállítás: kevesebbet alhatunk, de óra szerint később fog sötétedni. Gyakorlatilag teljes a szakmai egyetértés abban, hogy el kell törölni az átállításokat. A téli időszámítás mellett orvosszakmai érvek, a nyári oldalán gazdasági indokok állnak. De mikor törölhetik el és melyik maradhat?
Hamarosan újra átállíthatjuk az órákat
Beth Ann Mallow neurológus, gyermekgyógyász-professzor, a nashville-i Vanderbilt Egyetem Orvosi Központjának igazgatója több mint öt évig tanulmányozta az óraátállítások előnyeit és hátrányait. A napokban számolt be róla, hogy a márciusi előreállítás negatív egészségügyi következményekkel járhat.
A téli időszámítás jobban igazodik a természetes fényviszonyokhoz. Viszont a március végétől (idén március 26-án lesz – hajnal 2-kor 3 órára kell átállítani az órákat) október végéig (2023-ban október 29-ig) tartó nyári időszakban reggel egy órával később lesz világos, este pedig a természetesnél szintén egy órával tovább marad a napfény. Viszont a reggeli fény elengedhetetlen a test normális ritmusának beállításához: például felébreszt, javítja az éberséget és a hangulatot.
Emellett a mintegy hét hónapig tartó, nyári, késő esti fénynek való kitettségnek is ára van. Késlelteti az agy melatonin hormonjának felszabadulását, az álmosságot elősegítő hormonét, ami összességében kevesebb alvást eredményez. A serdülők különösen ki vannak téve az emiatt kialakuló alvásproblémáknak – írja a HVG.
Érvek az átállítás mellett
Egyébként a nyári időszámítás nem volt mindig velünk. Azért vezették be a XX. század elején, mert a napfényes órák magasabb nyári számát kihasználva, a világítás mellőzésével energiát takaríthattak meg. Azóta folyamatos a vita a vélt és a valós előnyeiről és hátrányairól, illetve arról, hogy az előnyök ellensúlyozzák-e a hátrányokat.
A szakemberek szerint a nyári időszámítással manapság is sokat lehet spórolni, hiszen a napi energiacsúcsot 17 és 19 óra között mérik. Olyankor nem mindegy, hogy részben világos vagy sötét van. A számításaik szerint ebben a két órában az átállítással akár 10 százalékkal is csökkenthető az energiaigény.
Bár pontos adatok nincsenek, a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) korábbi becslése szerint az óraátállítással nagyjából egy Eger méretű város éves fogyasztásának megfelelő villamos energiát spórolhat évente Magyarország.
Legújabban pedig az az érv szól a kettős időszámítás mellette, hogy az energiatakarékos eszközök elterjedésével a villamosenergia-fogyasztásnak egyre kisebb részét teszi ki a világítás. Azonban korunk energiaválság miatt azt a keveset is becsülni kell.
Egyébként a magyar lakosság kétharmada - hasonlóan a többi európai országéhoz - a nyári időszámítás mellett teszi le a voksát a felmérések szerint.
Mikor törölhetik el az óraátállítást?
Már 2019-ben eldöntötte az Európai Parlament (EP), hogy eltörlik az óraátállítást. Azonban - jellemzően - az azóta eltelt idő sem volt elég a tagállamoknak, hogy megegyezzenek arról, a téli vagy a nyári időszámításnál maradjanak.
