Az orosz eredetű dízel naponta mintegy 200 ezer hordónyival meghaladta az Európába érkező nem orosz eredetű dízel mennyiségét – derül ki a Vortexa összegzéséből, amely az energiahordozók eladását monitorozza.
Hogy lesz így bojkott?
Összességében 2021 júliusához képest 23 százalékkal több orosz dízelt vásárolt Európa az idei év hetedik hónapjában.
Ez rámutat arra az ellentmondásra, hogy miközben Európa szankcionálná Moszkvát az Ukrajna ellen indított háború mielőbbi befejezése érdekében, szüksége van az orosz energiahordozókra. Az Európai Unió korábban úgy döntött, hogy az év végére 90 százalékban megszabadul az orosz olajtól. A tervezett bojkottot nehezíti az energiahordozók égbe szökő ára, és az alternatív források kitermelési korlátai.
Az emelkedő dízelárak és a kereslettel csak nehezen lépést tartó olajfinomítók miatt a Vortexa vezető elemzője, David Welch szerint kérdéses, hogy az Unió valóban képes lesz-e véghezvinni az orosz olajra beharangozott bojkottot.
Kinek fáj jobban?
Az európai dízelellátáshoz európai finomítókban alakítanak át nyersolajat. A finomítók kapacitását azonban a pandémia során csökkentették, hiszen akkor egyáltalán nem utaztak az emberek. A mostani megugrott dízeligénnyel a finomítók csak nehezen tudnak lépést tartani.
A kőolaj mellett a szankciók nyomán a gázellátás is bizonytalanná vált Európában, bár arra az Unió nem hirdetett bojkottot, a Kreml azonban csökkentette a kontinensre küldött energiahordozó mennyiségét.
Az európai gáztározókat ilyen körülmények között igyekeznek feltölteni a télre, ennek érdekében Németországban már korábban bevezették a gázellátás riasztási fokozatát, vagyis minden lehetséges módon spórolnak az energiahordozóval. A téli fűtés hőmérsékletét csökkentik, a német nyugdíjasokat pedig Görögországba invitálták telelni, mert ha lesz is elég gáz, az ára csillagászati összegekben mérhető majd.
A Yale elemzéséből ugyanakkor az derül ki, hogy Moszkvának jobban fájnak az uniós szankciók, mint az európai országoknak.
