Az energiaválság kezelésére fordított összeg az európai országokban meghaladta a Covid–19 helyreállítási alapjának a szintjét, vagyis a 750 milliárd eurót. A szakértők az energetikai válság kezelésével felmerülő néhány újkeletű problémára is felhívják a figyelmet.
Hatalmasra nőttek az energiaszámlák
A háztartások és a vállalatok energiaköltségeinek támogatására eddig megközelítőleg 800 milliárd eurót fordítottak az európai országok összesen 2021 szeptembere óta (nagyjából akkor kezdődött az energiaárak drasztikus emelkedése, amire az ukrajnai háború kitörése csak rátett egy nagy lapáttal – a szerk.).
A Bruegel elemzése szerint az Európai Unió tagállamai összesen 681 milliárd eurót különítettek el az energiaválság kezelésére, az Egyesült Királyság 103 milliárd eurót, Norvégia pedig 8,1 milliárdot az említett időszakban. Mindez együttesen 792 milliárd euró, azonban 706 milliárd eurót tett ki a kontinens energiaköltsége novemberben, tehát az országok terhei a télen tovább növekedtek. Az elemzők hozzáteszik, hogy az államok energiaválságra fordított kiadásai mára meghaladták a Covid–19 helyreállítási alapjának szintjét, a 750 milliárd eurót - írja a Reuters.
Ezen költséglistát Németország vezeti. A szövetségi kormány csaknem 270 milliárd eurót különített el az energiaválság kezelésére. Utánuk az Egyesült Királyság, Olaszország és Franciaország következnek, akik külön-külön valamivel 150 milliárd euró alatt költöttek erre a célra.
A Híradó.hu megjegyzi, hogy az EU tagállamai hamarosan megvitatják a zöldtechnológiai projektek állami támogatását. Azonban a Bruegel szerint a tagállami szintű támogatások engedélyezése felboríthatja az unió belső piacát. Például Németország energiasegélyéből is jól látszik, hogy a lehetőségei messze felülmúlják a többi tagállamét.
A háztartások is fejlesztettek, hogy csökkentsék az energiaszámláikat
Nem csak állami szinten mozgatja meg a költségvetést a nemzetközi energetikai krízis, a tagországok háztartásaira is közvetlen hatással van. Például miután hazánk rezsirendszere átalakult miatta, valamint elszállt az infláció, számos háztartás modernizálta a háztartási gépeit kedvezőbb energia-felhasználású modellekre.
Az „A” energiaosztályú, vagyis a leginkább energiatakarékos eszközök részaránya a második félévben lényegesen emelkedett az első félévhez képest – közölte a Candy Hoover Hungary Kft. Különösen drasztikus volt ezen készülékekre a kereslet-növekedés, miután júliusban bejelentették a rezsitámogatás átalakítását.
A vásárlók energiahatékonyságra való törekvése a vállalatnak a legnagyobb forgalmat hozó eszközök listáján is nyomot hagyott: a cégnél ugyanis a hőszivattyús szárítógépekből fogyott a legtöbb, aminek a hátterében egyértelműen a kevesebb energiafelhasználásra való törekvés áll
- mondta Rózsa Márton, a vállalat ügyvezető igazgatója.
A takarékosabb háztartási gépek keresletének a felpörgése kedvezően hathatott az áruvásárlási hitelek piacára is, hiszen az említett termékkör vásárlása a leggyakoribb cél ezen finanszírozási eszköz felvételénél. Az áruhitelek állománya látványosan emelkedett a tavaly novemberig tartó egy év alatt: 17,2 százalékkal, 32,7 milliárd forintra duzzadt.
Azonban a kiugró tavalyi infláció erre az árucsoportra is rányomta a bélyegét, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a tartós fogyasztási cikkek ára összességében 15,3 százalékkal emelkedett 2022-ben.
