Az ígéretes technológia egy magyar szakemberhez köthető
Fotó: Shutterstock

Vízzel töltött ablaküveg is segíthet a rezsiharcban

Részben magyar technológia is segítheti a lakások fűtését és hűtését világszerte: a vízzel töltött ablaküveg. A WFG (water-filled glass) hazai szakember találmánya, de a fejlesztését egy brit startup végzi.


Ígéretes technológia a vízzel töltött ablaküveg

Európai statisztikák szerint a háztartásokban felhasznált energia 62,8 százaléka a fűtésre megy, valamint a 15,1 százalékát adja a fürdésre és más célokra használt vízmelegítés. A hűtés nagyjából 0,4 százalékkal járul hozzá a magánszektor fogyasztásához - jegyzi meg a Rakéta. Tehát a fűtési (és hűtési) módszerek fejlesztése segítheti a háztartások energia-takarékosabbá válását.

A Water-filled Glass technológiát fejlesztő startupot 2011-ben alapították az Egyesült Királyságban. Az alapítók között van Gutai Mátyás építész, aki a projekt szellemi atyja. A WFG gyakorlatilag vízzel töltött ablaküveg, amellyel környezetbarát módon oldható meg egy épület fűtése és hűtése.

A technológia alapját a két vékony üvegpanelből álló ablak adja. A panelek között víz található, a víz keringésében pedig a falakba helyezett vezetékek és tartályok, valamint a szivattyúk segítenek. Napos, meleg időben a víz jobban elnyeli a meleget, mint a sima ablaküveg. A forró víz a tárolókba kerül, és fel lehet használni például fürdésre vagy mosásra, esetleg a ház fűtésére is. Hideg időben a víz szigetelőrétegként funkcionál.

Tesztelték a technológiát

Persze a víz keringetése és a szivattyú integrálása plusz energiafelhasználással jár, de a kutatások szerint jóval takarékosabb lehet a hagyományos hűtési és fűtési módszerekhez képest a WFG technológiája. Azonban a napsütéses órák száma és az évszakonként eltérő átlaghőmérséklet is szerepet játszik a vízüvegek teljesítményében. A szimulációkban 17,5 négyzetméteres irodahelyiségek energiafogyasztását vették figyelembe 13 városban.

A vízzel töltött üvegablak szinte az összes éghajlati régióban 47-72 százalékos megtakarítást tett lehetővé a kétrétegű üvegekhez képest és 34-61 százalékot a háromrétegűvel összevetve.

A vízablakok prototípusait két épületen is kipróbálták a szakemberek. Kecskeméten hozták létre a Water House 1.0-t, a tajvani Feng Chia Egyetemen pedig a Water House 2.0-t. Egyébként azóta a technológiából több verzió is készült.

Ígéretesek a hőszivattyúk is

Költséghatékonyan oldhatja meg az épületek fűtését a hőszivattyús, megújuló energiára épülő technológia is Kiss Pál, a Magyar Hőszivattyú Szövetség elnöke szerint.

A szakértő korábban elmondta, hogy a legolcsóbbak a levegő–levegő alapú hőszivattyús rendszerek, amelyek 300-450 ezer forintba kerülhetnek a telepítéssel együtt. Ezeknél viszont hatékonyabbak a levegőn és vízen alapuló technológiák, amelyek nagyobbak, de drágábbak is: 2-2,2 millió forintnál kezdődik az áruk. Árban és hatékonyságban pedig a víz–víz alapúak jelentik a technológia csúcsát, azonban ezek is behozhatják néhány éven belül a költségüket a dráguló gáz és villany miatt.

Jelenleg a magyarországi ingatlanok csupán egy-két százaléka rendelkezik ilyen rendszerekkel, viszont dinamikusan nő a számuk. A sokkal hűvösebb skandináv országokban (például a rendkívül hideg teleiről is híres Finnországban) a családi házak 60-70 százalékába van beszerelve hőszivattyú.

The Conversation

Ne hagyd ki!