Sok a probléma a nemzetközi kávépiacon

Nem kedvez az éghajlatváltozás a kávétermelésnek. Emellett vészesen fogynak a globális kávékészletek, ami miatt a kávébab ára világszerte emelkedik. Tovább rontja a helyzetet, hogy néhány kereskedő a nagyobb áremelkedésben bízva nem dobja a piacra a készleteit.


Változik a kávépiac

Időjárási problémák és csekély készletek jellemzik a világ kávétermelő országait. A nehézségek leginkább az arabica-termelőket érintik, például Brazíliát, Kolumbiát és Hondurast. Mindemellett a globális kávépiacnak a recessziós félelmek, az európai energiakrízis és az ukrajnai háború sem kedvez – írja az Agroinform.

Brazíliát aszály sújtja, Kolumbiában pedig a La Niña-jelenség okozta jelentős esőzések veszélyeztetik a kávéültetvényeket (a La Niña-ról bővebben ITT írtunk). Emellett az időjárás Guatemala, Honduras and Nicaragua környékén is kedvezőtlen. A világ második legnagyobb kávéexportőre Brazília mögött Vietnám (a kivitelük 97 százaléka robusta kávé). A készleteik nekik is fogynak, miközben a kávébab kereslete folyamatosan növekszik. Az utóbbi hónapokban sokat emelkedtek a kávéárak, mindezen problémák miatt azonban ennél is nagyobb drágulás várható a közeljövőben.

Néhány kedvező jel

Azonban jobbnak ígérkezik a következő kávébabtermés, mint az előző. Emellett a tőkeerősebb exportőrök a magasabb árakra várva nagy mennyiségű készleteket tartanak vissza, ami később kiegyenlítheti az ingadozó kínálatot.

Az ültetvények több régióban virágoztak augusztusban, így ezeken a területeken nagy szükség lenne az esőre. Ha a közeljövőben érkezik a csapadék jó termést takaríthatnak be jövőre, és az konszolidálhatja a kávéárakat a világban.

Mennyire fenntartható a reggeli kávéd?

Arról is írtunk, hogy a kávé előállítása számos munkaerőigényes lépésből áll, valamint nagy földterületre, sok vízre és energiára van hozzá szükség. A klímaváltozás miatt egy ideje növekvő figyelem övezi a kávétermelés fenntarthatóságát, így a világ legnagyobb kávéforgalmazó cégei is foglalkoznak a kérdéssel.

A jelenlegi kávétermelési szisztéma kimeríti a természeti erőforrásokat, és nagy mennyiségű maradványt hagy maga után. Ezek felhalmozódva szennyezik a bioszférát, és idővel megakadályozzák annak regenerálódási képességét.

A téma egyik szakértője, Andrea Illy szerint egy „bio-utánzó” modellt kell létrehozni, amely a természet működését venné alapul, és kizárólag megújuló energiaforrásokat, például napenergiát használna.

The Conversation

Ne hagyd ki!