Hosszú éveken keresztül természetes volt a kínai export és import kétszámjegyű növekedése. A koronavírus járvány miatti lezárások azonban ártottak az üzletnek. Most úgy tűnik, még az idén sem talált magára az ázsiai óriás külkereskedelme.
Kína számításait is keresztülhúzta a koronavírus
A Kínai Népköztársaság külkereskedelme 2001 után élénkült meg. Manapság bárki folytathat onnan nemzetközi kereskedelmet, ellentétben a korábbi rendszerrel, amikor az szinte kizárólag néhány állami vállalat monopóliuma volt. Azóta az ázsiai óriás jellemzően kétszámjegyű növekedést mutatott mind az export, mint az import terén éves szinten.
A koronavírus-járvány azonban keresztülhúzta a növekedést. A covid megjelenésével a kínai hatóságok a gyártásban és a kereskedelemben is jelentős fennakadásokat okozó intézkedéseket alkalmaztak a vírus megfékezése érdekében. Ez visszavetette az ország exportját és importját, valamint szakadásokat okozott a nemzetközi ellátási láncokban is. A járvány legújabb kitörésé miatt pedig az ázsiai kereskedelem és ipar egyik központját, Sanghajt zárták le a hatóságok a közelmúltban.
Megtorpant a növekedés
Ennek fényében érdekes adat, hogy Kína vámszolgálatának hétfőn közzétett friss adatai szerint nem változott a kínai behozatal dollárban számolt értéke az éves összehasonlításban áprilisban. Az elemzőket ez némiképpen meglephette, hiszen a márciusi 0,1 százalékos visszaesés után a negyedik hóban 3 százalékos zsugorodásra számítottak. Az ázsiai ország kivitele azonban növekedni tudott egy év alatt, hiszen az előző hónapban 3,9 százalékos emelkedést mértek az exportban. Ez viszont 2020 júniusa óta a legalacsonyabb érték. Kína külkereskedelmi mérlege 51,12 milliárd dolláros többlettel zárt áprilisban.
Ha az ország első négy hónapban mutatott, összesített külkereskedelmi mérlegét vizsgáljuk, már valamivel jobb a helyzetük. Az ország importja dollárban 7,1 százalékkal, az exportja pedig 12,5 százalékkal nőtt a múlt év azonos időszakához képest, így 212,93 milliárd dolláros kereskedelmi többlettel zárt.
Búcsút mondhatunk az olcsóbb kínai termékeknek?
Március közepén Kína bezárta a 17 millió lakost számláló Sencsent, a kínai Szilícium-völgyet, valamint bezárta kikötőjét is, amely a konténerszállítás terén az ország egyik legnagyobbja. Sencsenen évente 194 millió tonna áru halad át, ami több, mint háromszorosa Le Havre, Franciaország vezető konténerkikötőjének forgalmához, ami körülbelül 66 millió tonna árut mozgat egy évben
- tájékoztattak korábban az iBanFirst pénzügyi intézet szekértői.
A szakemberek továbbá beszámoltak arról is, hogy a covid-járvány kitörése óta a tengeri szállítás kiegyensúlyozatlanná vált, ami magával hozta a költségei növekedését. Amíg 2019-ben egy 33 köbméteres konténer átlagára nagyjából 1200 euró volt, jelenleg több mint 13 ezer euró, de van példa 20 ezer eurós árszintre is. A koronavírus ismételt terjedése Kínában, az ukrajnai háború, a konténerhiány, a növekvő kereslet és az energiaárak növekedése ráadásul továbbra is magasan tartja az árakat.
Legkorábban talán 2023-ban lehet számítani a helyzet javulására, azonban a nemzetközi vállalatok próbálnak új beszállítókat felkutatni. Olyanokat, akik közelebb vannak és korábban nagyobb készleteket halmoztak fel, vagy helyben állítják elő a termékeket. Ez azonban nagyobb költségekkel jár, amit a fogyasztók fognak megfizetni.
Ezen hírek alapján akár ki is jelenthetnénk, hogy egy időre biztosan búcsút mondhatunk az olcsó, kínai áruknak. Azonban jó hír lehet az ázsiai országból származó termékek kedvelőinek, hogy a dollárban denominált értékek alapján az idei első négy hónapban Kína az Európai Unióba irányuló exportja 19,3 százalékkal nőtt, amíg az onnan származó importja 6,6 százalékkal csökkent 2021 azonos időszakához képest. Az Európai Unió ezzel Kína második legnagyobb kereskedelmi partnere volt a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) után.
