Kína bepanaszolta az USA-t a Világkereskedelmi Szervezetnél, arra hivatkozva, hogy a Pekinggel szemben elrendelt washingtoni szankciók sértik a szervezet előírásait. Eközben az USA nemzetbiztonsági problémákról beszélt az üggyel kapcsolatban.
Kína szerint nemzetközi szerződéseket sértenek az amerikai szankciók
Peking a vele szemben hozott amerikai szankciók miatt a Világkereskedelmi Szervezethez fordult (WTO), mivel szerintük a kereskedelmi korlátozások sértik a WTO előírásait. Úgy látják, hogy az USA annak ellenére tett 2800 terméket a tilalmi listára, hogy 1800 felelt meg a szervezet előírásainak.
Az a véleményük, hogy az új washingtoni szankciók nemcsak a kínai importot gátolják, hanem megtiltják, hogy amerikai állampolgárok vagy zöld kártyával rendelkező külföldiek a legkorszerűbb chipgyártást folytató kínai üzemekben vállaljanak állást, függetlenül a vállalat tulajdonosi hátterétől.
Washingtonnak 60 napja van, hogy hivatalosan válaszoljon a kínaiak panaszára, azonban érkezett reakció a reklamációra.
A fenyegető környezet folyton változik, és mi ehhez alkalmazkodva korszerűsítjük a politikánkat. Mindent megteszünk azért, hogy olyan technológia, melyet katonai célra fel lehet használni, ne jusson a kínaiak kezére
- idézi Alan Estevezt, a washingtoni kereskedelmi minisztérium államtitkár-helyettesét a HVG.
Bekeményített az USA Kínával szemben
A történtek előzménye, hogy a Biden-adminisztráció októberben fogadta el azt a törvényt, amely szűkíti a félvezetőiparban működő és az azt ellátó amerikai nagyvállalatok, illetve azok beszállítóinak exportlehetőségeit. Szakértők szerint az intézkedés évtizedek óta a legszigorúbb Kínával szembeni korlátozás az Egyesült Államoktól.
Az USA nemzetbiztonsági, illetve külügyi érdekeire hivatkozva erősítette meg a fennálló exportkorlátozásokat. A korlátozások leginkább a kínai chipgyártást érintik, mely a többéves technológiai lemaradását még nehezebben hozhatja be.
Az új szabályozás megtiltja minden amerikai technológiát tartalmazó, félvezetőiparban használt, a gyártást bárhogyan támogató berendezés exportját Kínába, akkor is, ha nem amerikai cég terméke. A rendelet - a korábbiakkal ellentétben - minden, az Egyesült Államok tiltólistáján (Entity List) szereplő, kínai tulajdonú vállalatra vonatkozik. Azonban az érintett cégek kérésre, egyedi elbírálás alapján, ideiglenes felmentést kaphatnak az exportkorlátozás alól. Emellett általános exporttilalom lépett életbe a legtöbb olyan külföldi és amerikai komponensre, melyeket kínai szuperszámítógépekbe szánnak.
Egyéb kínai válaszlépések
A szankciók hatására - sajtóinformációk szerint - Kína hamarosan egy olyan programot indít, amelyben minden eddiginél nagyobb összeget, mintegy 1000 milliárd jüant (nagyjából 143 milliárd dollárt) fog fektetni a félvezetőgyártásába. Ez nagyjából két és félszerese annak az összegnek, melyet a Biden-kabinet az amerikai félvezetőipar rendelkezésére bocsátott augusztusban, vagy nagyjából amennyivel az EU készül fellendíteni az ágazatot.
A szakértők véleménye a tervezett kínai beruházással kapcsolatban az, hogy a befektetések beéréséhez és a szakemberek képzéséhez idő kell. Ezért az ázsiai ország félvezetőiparának több mint egy évtizedre lehet szüksége ahhoz, hogy a legnagyobb, nyugati technológiát használó félvezetőgyártókkal felvegyék a versenyt.
