Húsvéti csokinyuszijai beolvasztására ítélte a svájci legfelsőbb bíróság a Lidlt. Azt évek óta tartó pereskedés az üzletlánc vereségével zárult.
Elhúzódó svájci nyusziper
A Lindt & Sprüngli svájci csokoládégyártó még 2017-ben perelte be a német Lidl diszkontáruházlánc helyi leányvállalatát egy védjegykérdésben, mivel a üzletlánc sajátmárkás húsvéti csokoládényulai szerintük túlságosan hasonlítanak a saját nemzetközileg ismert termékükhöz – írja a Qubit.
Első látásra annyi a hasonlóság a svájci cég csokinyuszija és a Lidl árucikke között, hogy mindkét nyúl teljes alakban, négy lábon ülő pózban látható a csomagoláson, valamint három vonás jelzi a bajszukat. Továbbá az üzletlánc csokoládényulának a nyakában piros szalag van arany csengővel, amelyek a Lindt termékén is ott vannak, de más formában és színben. Azonban a fejek és a lábak vonásai eltérők.
Tavaly egy kereskedelmi bíróság első fokon a Lidlnek adott igazat a kérdésben, viszont a legfelső bíróság megváltoztatta az ítéletet a napokban. Az új döntés értelmében a svájci csokigyártó évi 160 millió példányban eladott csokinyulának a külső jegyei védjegyi oltalom alá esnek, jól ismertek és meghonosodtak a piacon.
Az összbenyomás alapján a Lidl nyulai egyértelmű asszociációt nyújtanak a Lindt nyúl alakjára
- mondta ki a bíróság.
A Lidl a továbbiakban nem árulhatja az értintett termékeit a svájci kantonokban, valamint meg kell semmisítenie az ott raktáron lévő nyúlkészleteit. Ez nem azt jelenti, hogy a csokoládénak a kukában kell végeznie, hiszen beolvaszthatja a nyulakat a cég.
A Lidl közleménye szerint a termék szezonalitása miatt a csokinyúlkészleteik Svájcban mostanra kimerültek. Azonban később is terveznek sajátmárkás csokinyuszit értékesíteni az alpesi országban, de eltérő dizájnnal.
Márka, védjegy vagy védjegyoltalom?
EBBEN a cikkünkben azzal is foglalkoztunk, hogy mi a különbség márka, védjegy és védjegyoltalom között. Védjegynek azokat a megjelöléseket nevezik, amelyeket az áruk és a szolgáltatások megkülönböztetésére használnak a kereskedelmi és az üzleti forgalomban. Azonban a hétköznapi nyelvhasználatban a védjegyre sokszor márkaként hivatkoznak.
Manapság szinte bármilyen egyértelműen azonosítható, ábrázolható megjelölés lehet védjegy. Így minden olyan szó vagy ábra, háromdimenziós forma (például termék csomagolása), színek és mintázatok, hangok, mozgó, multimédiás és hologram megjelölések, valamint ezek bármilyen kombinációja lehet védjegy, amelyek alkalmazását jogszabály nem tiltja.
A védjegy a tulajdonosa javára helyezhető jogi védelem alá. Ezt a tulajdonjogi oltalmat hívják védjegyoltalomnak.
