Az OTP Bank vezére, Csányi Sándor nemcsak a 24 órás készenlétről beszélt egy nagyinterjúban
Fotó: Shutterstock

Csányi Sándor: Ha a Lidl eladná a teljes hálózatát, abba befektetnék

Nagyinterjút adott a Portfoliónak Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója. A Mészáros-féle mezőgazdasági integrációval kapcsolatban elmondta: az egy nyílt kihívás a KITE-vel szemben. Bár jó a kapcsolata Mészáros Lőrinccel, azt kívánja, hogy ez a lépése sikertelen legyen. Az esetleges kiskereskedelmi terjeszkedésről szólva azt mondta: ha a Lidl eladná a teljes hálózatát, abba befektetne.

A Portfoliónak adott interjúban számos témáról, nemcsak az OTP és a hazai bankszektor ügyeiről, hanem egyéb befektetéseiről (agrárérdekeltségeiről, Budai Egészségközpontról), illetve a Mészáros-féle mezőgazdasági integrációról, Bige Lászlóval és Lázár Jánossal való kapcsolatáról is kérdezték az OTP vezérét, amelyekkel kapcsolatos válaszait pontokba szedtük.

Az OTP-részvény, osztalék

Ha a könyv szerinti értékhez viszonyítjuk a részvény árfolyamát, akkor az OTP az egyik legmagasabban értékelt részvény az európai bankszektorban. Régiós versenytársaink többségének a részvényével 1 körüli vagy az alatti P/BV értéken kereskednek, lengyel „megfelelőnk" a PKO 1,4-es, mi pedig 1,8-as szorzón forgunk. (...) Szabályozói okokból nem fizethettünk osztalékot 2019 és 2020 után, de ezekre az évekre félretettünk 119 milliárd forintot, amit jövőre, a 2021-es évre járó osztalékkal együtt ki fogunk fizetni a részvényeseknek.

Az OTP terjeszkedési tervei

Bízom benne, hogy lesz lehetőségünk Romániában vásárolni nagyobb bankot. (...) Azt gondolom, hogy a szlovén akvizíció és az üzbég bank megvásárlása után egy kicsit lassítunk. (...) Nem tervezünk nyugat-európai befektetéseket, maradunk a régiónkban, illetve a volt Szovjetunió országaiban. Lehet, hogy Üzbegisztánon kívül még egybe belépünk hamarosan. Az ázsiai piacon még nem volt bejelentésünk, de egy speciális struktúrában elképzelhető, hogy hamarosan ott is megjelenünk.

Fintech cégek esetleges megvásárlása 

A jelenlegi fintech cégek általában limitált ügyfélszámmal és/vagy limitált eredménytermelő képességgel rendelkeznek. Mindezek mellett a piaci értékük jelentősen túlárazott a hagyományos bankokkal szemben. Ezért, bár vizsgáltunk számos befektetési lehetőséget, eddig nem láttunk olyat, amely egyértelmű befektetési célpontul szolgálhatna.

Kriptopénzek

Ebben a témában én konzervatív vagyok, lehet, hogy azért, mert tudni már tudom, hogy hogyan működik, de még nem értem, hogy mitől működik a kriptopénz. Számomra sohasem volt kívánatos befektetési eszköz, nincs mögötte felismerhető tulajdonos, fedezet. A blockchain technológiával viszont aktívan foglalkozunk, azt hiszem, hogy ebben is élen járunk a hazai bankok között.

Oltás kérdése az OTP-nél

A kollégáink nagyon felelősen viselkednek, felmérésünk alapján az OTP-nél az átoltottság közel 90 százalék, ezért nem kötelezzük a munkatársainkat arra, hogy oltassák be magukat.

Bankszektor állami terhei

Ma már számtalan jogcímen fizetünk közterheket, például az egyik leginkább elfogadható, az az Országos Betétbiztosítási Alapba és a Befektetés Védelmi Alapba történő befizetés, de van felügyeleti díj, szanálási alap és persze a bankadó is. Ugyanakkor számomra a legfájóbb még mindig a tranzakciós illeték, érthetetlen, hogy például a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel sem illetékmentes. (…) Nyilvánvaló, hogy a magyarországi bankok túl vannak adóztatva.

Hiteltörlesztési moratórium

Sok lakossági és vállalati ügyfél nem szorult segítségre. Nagy hiba volt, hogy nem rászorultsági alapon lehetett belépni, hanem mindenki automatikusan bekerült a moratóriumba. Ez sem az ügyfelek nagy részének, sem a bankszektornak nem volt jó. Az ügyfelek később jöttek rá, hogy amikor lejár a moratórium, akkor nehezebb helyzetbe kerülnek, hiszen megemelkedik a visszafizetendő összeg. Hogy a teljeskörű moratórium elhibázott volt, azt jól mutatja, hogy az új szakaszban nálunk a lakossági hitelállomány 6,8 százalékánál és a vállalati állomány 1 százalékánál kérték csak az ügyfelek, hogy a moratóriumban maradjanak.

Magyar Bankholding

Normális kapcsolatban vagyok a Magyar Bankholding tulajdonosaival és vezetőivel is. Egészen addig nincs problémánk ezzel, amíg nem kapnak valamilyen speciális állami kedvezményt a többi versenytárs rovására. Sok sikert kívánok nekik! Nem tartok attól, hogy romlás következne be az OTP növekedésében vagy portfóliójában azért, mert létrejött a Bankholding. Hozzáteszem, hogy az OTP Csoport az utóbbi években számos sikeres bankösszevonást hajtott végre a régióban, és tudjuk, hogy egy olyan összeolvadás, mint ami előtt a Bankholding tagbankjai állnak, nagyon összetett és időigényes folyamat.

A Mészáros-féle mezőgazdasági integráció

Az ellenintegráció meglepett. Az egy nyílt kihívás a KITE-vel szemben. Eddig is voltak már hasonló próbálkozások, azok az integrációk sikertelenek voltak. Bár jó a kapcsolatom Mészáros Lőrinccel, azt kívánom, hogy ez is sikertelen legyen.

Esetleges kiskereskedelmi terjeszkedés

A pincészet volt az első agrárbefektetésünk 2000-ben, utána tudatosan építettük fel az integrált struktúrát, ebből azonban sajnos hiányzik egy valami, ami fontos lett volna, ez pedig egy kiskereskedelmi lánc. Ezen sokat gondolkodtam, és egy kicsit talán le is maradtam a kínálkozó lehetőségekről. (...) Lehet, hogy ha – csak mondok egy példát - Lidl eladná a teljes hálózatát, abba befektetnék, az már olyan nagy, hogy érdemes elgondolkodni rajta, de egy kisebb vagy egy új hálózatban, amit nulláról kezdve kellene felépíteni, abban nem látok fantáziát.

Lázár Jánossal való kapcsolata

Most már egyébként jó a kapcsolatunk Lázár Jánossal, Mezőhegyesen példaértékű gazdaságot és az oktatásra is kiterjedő fejlesztéseket hozott létre, és most már részleteiben is jobban látja a mezőgazdaság kihívásait.

Budai Egészségközpont

Nagyon nagy fejlesztés előtt állunk, a meglévő kórház mellé építünk egy másikat is. Varga Péter (az intézmény alapítója - a szerk.) alakította ki a szakmai terveket, de úgy gondolta, hogy ő már nem fektetne be a kórházba, ezért döntöttem a kivásárlás mellett.

Magánegészségügy

Két dolog miatt vagyok optimista a magánegészségüggyel kapcsolatban. Az egyik, hogy egyre többen ismerik fel, hogy az állam nem tudja önállóan megoldani az ellátás feladatát, és a szolgáltatást igénybe vevők is egyre inkább igényt támasztanak egy jól működő magánegészségügyre. Ahogy láttam Matolcsy úr cikkét erről, azt gondolom, hogy előbb-utóbb eljön az az idő, amikor az állam több támogatást ad a magánpénztárak és az egészségbiztosítások létrehozásához, működtetéséhez.

Ne hagyd ki!