Több ország - köztük az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság – jelentette be a közelmúltban, hogy nem vásárol ezentúl olajat Oroszországtól az ukrajnai háború miatt. Az orosz energiahordozók iránti érdeklődés azonban megnövekedhetett a nemzetközi feketepiacon.
Feketén megy a fekete arany
Hatszorosára emelkedett a közelmúltban az olyan esetek száma, amikor egy orosz olajtankerhajó órákra kikapcsolta a jeladóját és eltűnt a megfigyelés alól – írja a CNN a Windward hírszerző társaság vezetőjére hivatkozva. A szakember szerint ez egyértelműen annak a jele, hogy az oroszok feketén próbálják eladni az olajukat, így játsszák ki a nemzetközi szankciókat.
Ez a gyakorlat azonban nem csak a nyersolaj-szállítmányok esetében erősödött meg, hiszen egyéb olajtermékeket szállító orosz hajók is gyakran eltűnnek a radarról. A Windward mesterséges intelligencián alapuló nyomkövető rendszere egy hét alatt 33 ilyen esetet is regisztrált, ami 236 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest.
A hvg.hu szerint az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma 2020 óta figyelmeztet arra, hogy úgy próbálják az érintettek kijátszani az egyes kereskedelmi szankciókat, hogy az éjszaka folyamán a szállítóhajók olajrakományát átszivattyúzzák egy másikra. Ez egyébként nem csak az olaj esetében lett feketepiaci gyakorlat, a szénszállítmányokkal is trükköznek.
Rajta maradtak a gáz- és olajkészletek Oroszországon
Mint korábban írtuk, Európa teljes kőolajfogyasztásának nagyjából a 27 százaléka származik Oroszországból. Az orosz-ukrán háború kitörése óta azonban jelentős csökkent az európai szállítás, 1-1,5 millió hordóval kevesebb kőolaj és kőolajtermék érkezik naponta az eurázsiai országból.
A megmaradó készletek eladása problémát jelent Oroszországnak. A tárolóik lassan megtelnek, valamint a tengeri szállítmányozással foglalkozó cégük sem tudja egykönnyen eladni az árut. Más cégek pedig nem szívesen állnak be az orosz kikötőkbe.
Jelenleg egyébként India vásárol nagyobb mennyiségű olajat az oroszoktól, köszönhetően a 30 dolláros diszkontnak a Brent-olajhoz képest. Más országok viszont tartózkodnak ettől az üzlet negatív politikai hozadéka, valamint a transzportnehézségek miatt.
Katar is segíthet Európán
A közelmúltban Katarban járt a német gazdasági miniszter, hogy hosszútávú cseppfolyósgáz-szállításról (LNG) tárgyaljon az arab országból Európa irányába. Az onnan érkező gáz részben pótolhatná az oroszoktól kieső mennyiséget, azonban rövidtávon nem lehet megoldás, hiszen a közel-keleti ország gázexportjának a jelentős része már le van kötve.
Németországnak egyébként sincsen LNG-terminálja, az csak 2-3 éven belül épülhet meg. Ezért a katari-német gázkereskedelem fellendülése csupán 2026 után lehetséges. Akkortól ráadásul az éves cseppfolyósföldgáz-termelését és -exportját 77 millió tonnáról 110 millió tonnára növelné a közel-keleti ország.
Mint ebben a cikkünkben írtuk, reális opció lehet egyebek mellett akár az amerikai LNG, az észak-afrikai gáz vagy a norvég gázimport növelése is az Unió irányában a jövőben, azonban ehhez számos fejlesztésnek kellene megvalósulnia, ami hosszú éveket vehet igénybe.
