Egyre nagyobb nehézségeket jelent Oroszországnak, hogy megőrizze a korábbi energiahordozó-kiviteli szintjét a nyugati szankciók miatt. Mindemellett az ország európai importfüggősége is jóval nagyobb annál, mint elsőre tűnhet.
Orosz exportproblémák
Russell Hardy, a világ legnagyobb energiakereskedő cége, a Vitol vezérigazgatója szerint napi egymillió hordóval csökkenhet a télen Oroszország olajexportja annak ellenére, hogy sikeresen bővítették a tengeri olajszállítási kapacitásaikat – írja a Financial Times.
Ennek oka, hogy az európai országok többsége decembertől leállítja az orosz olaj importját válaszul Oroszország Ukrajna elleni agressziójára. Emellett az USA azt javasolta a világ legfejlettebb országait tömörítő G7 csoportnak, hogy vezessenek be ármaximumot az eurázsiai ország olajára.
A továbbiakban a két legnagyobb potenciális olajimportőrnek India és Kína tekinthető. Van nagy olajszállítókból álló flottájuk is, de kétséges, hogy felhasználják-e azokat orosz olaj szállítására. A nyugati szankciók miatt ugyanis nem tudnak azokra megfelelő biztosítást kötni – jegyzi meg a Napi.
Jelentős az orosz importfüggőség is
Braun Erik, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány külső senior elemzője arról beszélt az InfoRádióban, hogy Oroszország az exporttevékenysége mellett az importja miatt is a nemzetközi kereskedelemnek meghatározó tényezője, hiszen a globális összimport 1,3 százalékát teszi ki, és exportoldalon sem sokkal nagyobb az aránya.
Az Európai Unió tagállamai együttesen körülbelül a 40 százalékát adják az oroszországi importtermékeknek. Leginkább gyógyszereket, komplexebb feldolgozóipari termékeket, járműveket, alkatrészeket, elektronikai eszközöket és azok alkatrészeit importálják az Unióból az oroszok. Egyes speciális árucikkeket nagy arányban vagy kizárólag az EU-ból tudja beszerezni Oroszország.
Változó exportpiaci függőség
Ha ezek a termékek kiesnek Oroszország importjából, az komoly hatással lehet a gazdaságukra. A helyettesítésük más országokból korlátozott, hiszen kevés olyan állam van, amely képes komplex áruk exportálására.
Összeggében az Uniónak nem annyira fontos exportpiaca Oroszország, mint amennyire az energiahordozóknál ez az importoldalon tapasztalható. Tagállamokra lebontva a balti államok vannak leginkább kitéve az orosz piacnak, de a közép-európai régiónak (így Magyarországnak is) valamivel magasabb az orosz exportpiaci függősége.
Az adatok alapján a magyar export 1,7 százaléka irányul Oroszországba, de vannak olyan termékek, amelyeknél kiugróan nagy az arány.
Ez azt jelenti, hogy ezen piacoknál erősebb lehet a kereskedelmi korlátozások hatása
– idézi az elemzőt az Infostart.
