Magyarország is szerepel azon a hivatalos listán, amelyen az Oroszországgal szemben barátságtalan országokat tünteti fel Moszkva. Ezért nagyon úgy tűnik, a Fehér Ház után a Kreml is fel fogja mondani a hazánkkal kötött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményét.
Felmondhatja a hazánkkal kötött szerződését Oroszország
Két orosz minisztérium is azt javasolta Vlagyimir Putyinnak, rendeletben függesszen fel egy megállapodást azokkal az államokkal, amelyek az ukrajnai háború miatt egyoldalú gazdasági szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben.
Egy március 15-i sajtóközlemény szerint az orosz pénzügyminisztérium és az orosz külügyminisztérium kezdeményezte a barátságtalan országokkal kötött, kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodások felfüggesztését
- nyilatkozta Gyányi Tamás, a WTS Klient adószakértője az Indexnek.
Magyarország is szerepel azon a friss listán, amelyen a "de facto barátságtalan" országokat tünteti fel a Kreml. A szakértő hozzátette, amennyiben elfogadják a minisztériumok javaslatát, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény hatálya alá tartozó jövedelmeknél a kedvezményes forrásadókulcsok - azaz az adómentességek - alkalmazását felfüggesztik.
Felmondta az egyik hazánkkal kötött szerződését az USA
Hasonlóan intézkedett az Egyesült Államok is Magyarországgal szemben a közelmúltban. Az USA júliusban jelentette be, adópolitikai és technikai okok miatt egyoldalúan felmondja a hazánkkal kötött szerződését a kettős adózás elkerüléséről. A döntésük januárban vált hivatalossá. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) arról tájékoztatott a honlapján, hogy az egyezmény rendelkezései 2023. december 31-ig alkalmazhatók, így az év végéig keletkezett jövedelmek adójogi kezelésében nincs változás.
Azonban Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adó- és jogi tanácsadási üzletágának partnere szerint jövőre nagy változások elé néznek az amerikai érdekeltséggel rendelkező cégek és magánszemélyek.
Eddig, ha egy magyar befektető amerikai részvényt vásárolt a tőzsdén, és azután osztalékot kapott, akkor az osztalékjövedelem kapcsán 15 százalék amerikai forrásadót kellett fizetnie, további magyar személyijövedelemadó-kötelezettség pedig nem terhelte. Az egyezmény megszűnése után már 30 százalékos forrásadó terheli a magyar befektetőt, és további 5 százalék magyar személyi jövedelemadó is fizetendő
- nyilatkozta a szakember.
Hozzátette, 2024-től a kamatból származó jövedelem egyéb jövedelemnek minősül, amelyet a fenti személyi jövedelemadón túl 13 százalékos szociális hozzájárulási adó is terhel.
Nem csak nekünk fájhat
Czoboly Gergely szakértőt pedig a VG idézi, aki elmondta, az 1979-es magyar adóegyezmény több szempontból is speciális. Emiatt az amerikai vállalkozások előszeretettel használták Magyarországot olyan holdinglokációként, amelyen keresztül az európai és ázsiai befektetéseiket és azok finanszírozását kezelték.
Emellett Módos András és Sánta Miklós szakértők EY podcastos beszélgetésére hivatkozva pedig azt írja a portál, nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az Egyesült Államokból a Magyarországra érkező befektetések volumene nagyságrendekkel nagyobb, mint fordítva, ezért az egyezmény mind a két országnak fontos.
