Josef Aschbacher a Reutersnek azt mondta: az egybefüggő hőhullámok, az erdőtüzek, az apadó folyók és az űrből mért növekvő szárazföldi hőmérséklet nem hagy kétséget afelől, hogy a klímaváltozás súlyos károkat okoz.
Mi folyik itt?
Manapság aggódunk az energiaválság miatt, nagyon helyesen. De ez a válság nagyon kicsi a klímaváltozás hatásaival összemérve, amely nagyságrendileg jelentősebb, és valóban rendkívül sürgős cselekvést követel
– mondta Aschbacher.
Az extrém időjárás okozta hőhullámok és áradások világszerte aggodalmat okoznak. Csak néhány példa, a teljesség igénye nélkül:
- Franciaországban több mint 57 ezer hektárnyi erdő vált a lángok martalékává, hatszorosa az éves átlagnak.
- Spanyolországban a július volt a legmelegebb hónap legalább 1961 óta.
- A Utah állambeli Nagy-sóstó és az olaszországi Pó folyó soha nem látott szintre apadt. Félő, hogy a franciaországi Loire is hasonló sorsra jut.
- Nagy-Britanniában a héten újabb extrém hőségre figyelmeztettek, bár ezen a nyáron már új rekordot, 40 fokot mértek a szigetországban.
- Nálunk sok helyen lesilózták a kukoricát, mert az aszály elvitte, és a napraforgó sem sok jót ígér.
Ilyen extrém jelenségeket nem tapasztaltunk korábban – figyelmeztetett Aschbacher.
Tényleg baj van
Az, hogy a levegő egyre melegebb, nem az egyetlen probléma. A Föld burka vagy fedőrétege is melegszik.
Az Európai Űrügynökség Copernicus Sentinel-3 műholdcsoportja az elmúlt hetekben extrém hőmérsékleteket mért a földfelszínen is: Nagy-Britanniában 45, Franciaországban 50, Spanyolországban 60 (!) Celsius fokot. A földfelszín hőmérséklete pedig hatással van a légáramlásra.
Valóban a teljes ökoszisztéma változik, nagyon, nagyon gyorsan. Sokkal gyorsabban, mint arra néhány évvel ezelőtt a tudósok számítottak
– mondta Aschbacher. Hozzátette, hogy az aszályok, tüzek, erős viharok, minden együtt, a klímaváltozás látható jelei.
Miután a hőmérsékletben érezhető változás következik be, a szél is megerősödik, és súlyosabb viharok szabadulnak ránk.
Sokkal erősebb tájfunok érkeznek, ami a szél sebességét illeti, és ezek nagyobb károkat is okoznak.
A 12 államot tömörítő Európai Űrügynökség a Copernicus műholdrendszer segítségével a bolygó életjeleit vizsgálja és méri össze: a széndioxid mennyiségétől a hullámok magasságán át az óceánok és a talaj hőmérsékletéig.
