Fotó:Shutterstock
10 év múlva nosztalgiával emlegetjük a mai, nagyon durva ingatlanárakat?
2021-09-23
A lakóingatlan-piac idén is sok meglepetést okozott: míg januárban a legfőbb kérdés az volt, hogy meddig csökkenhetnek az árak, ősszel már ismét azt kellett latolgatni, hogy meddig drágulhatnak még az ingatlanok. A folyamat nem példa nélküli, az elmúlt tíz évben számos alkalommal gondolhattunk arra, hogy már tényleg nincs hová növekednie az áraknak.
Ma, amikor folyamatosan növekednek a lakásárak és tranzakciószámok, szinte elképzelhetetlen, hogy 2011-ben még nyoma sem volt ennek a piacon. Egy évtizede mindenki arra várt, hogy az évekig tartó zuhanás után ismét fellendüljön a piac, azonban a fordulatra még három évig, egészen 2014-ig kellett várni.
Visszatekintve az elmúlt 10 év statisztikáira elmondhatjuk, hogy szinte minden ingatlanpiaci mérőszám megduplázódott. Évről-évre rácsodálkozunk a lakóingatlanok aktuális árszínvonalára, de úgy tűnik, hogy még mindig van helye a növekedésnek és elképzelhető, hogy egy évtized múlva nosztalgiával fogunk visszagondolni a mai, kifejezetten magasnak érzékelt átlagárakra is
– mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője a cég közleménye szerint.
A KSH adatai alapján, országos szinten a lakóingatlan forgalom tíz év alatt közel megduplázódott, a 2011-es 88 ezer darabról szinte folyamatosan növekedve 2019-re elérte a 157 ezret, míg 2021-re – a tavalyi nagyjából 15 százalékos csökkenés után – 160 ezret prognosztizálnak az OTP Ingatlanpont szakértői. A forgalommal együtt növekedett a kiadott építési és használatbavételi engedélyek száma is. Míg 2011-ben 12.488 építési engedélyt adtak ki, addig ez a szám idén – két év csökkenés után – újra megközelítheti a 30 ezret.
Az OTP Lakóingatlan Értéktérkép adatai szerint, 2011. első félévében Győr volt a legdrágább megyeszékhely 177 ezer forintos átlagos négyzetméterárral, Salgótarján pedig a legolcsóbb (88 ezer Ft/m2). 2021. első felében a listavezető Debrecen 496 ezer forintos átlagos négyzetméterárral, Salgótarján változatlanul a legolcsóbb, viszont itt is közel a duplájára (163 ezer Ft/m2) emelkedett az átlagár.
2011. első félévében Somogy volt a legdrágább megye, 211 ezer forintos átlagos négyzetméterárral, Nógrád pedig a legolcsóbb (86 ezer Ft/m2). Tíz évvel később Pest megye lépett az első helyre (471 ezer Ft/m2), míg Nógrád jelentős áremelkedés után, de továbbra is a legolcsóbb magyarországi megye (143 ezer Ft/m2).
A fővárosban 2011. első félévében az átlagos négyzetméterár 257 ezer forint volt, míg 2021-re ez közel 160 százalékkal megnövekedett és elérte a 663 ezer forintot.
Kerületi szinten 10 év alatt a pesti belvárosi kerületek letaszították a budai belső kerületeket a trónról. Míg 2011. első félévében a legdrágább kerület 380 ezer forintos átlagos négyzetméterárral a II. kerület volt, addig 2021. első félévében az V. kerület áll a dobogó tetején 1020 ezer Ft/m2 átlagárral. Összehasonlításul, a 2021-ben legolcsóbbnak számító XXIII. kerület átlagára (453 ezer Ft/m2) is 19 százalékkal magasabb, mint a 2011. első félévében a II. kerületben regisztrált átlagár. Értéknövekedés szempontjából a legnagyobb nyertesek a VII., XV., VI., IV. és V. kerületek, ahol az átlagárak egy évtized alatt megháromszorozódtak.
Budapesten az eladott újépítésű társasházi lakások száma (forrás: OTP Budapesti Újlakás Értéktérkép, 2 lakásosnál nagyobb épületek) 2012. második félévében érte el mélypontját (700 db) majd folyamatosan emelkedve 2017. II. félévében ért a csúcsra (4800 db). Ezt követően 2020. I. félévére 1500 darabra csökkent, ám onnantól fogva ismét növekszik. Az átadott új társasházi lakások száma 2011 óta megháromszorozódott, 2500 darabról 7500-ra növekedett, a mélypont 2014 volt 800 átadott lakással, míg az eddigi csúcsát 2019-ben érte el 8800 átadott új lakással.
Az újlakások piacát vizsgálva talán még megdöbbentőbb a tíz év alatt végbement árváltozás mértéke. Az OTP Budapesti Újlakás Értéktérképe alapján egy évtizede az akkor legdrágábbnak számító Rózsadombon és V. kerületben 700-900 ezer forint között mozgott az újlakások ára, hasonló árszínvonallal ma az olcsóbb budapesti kerületekben találkozhatunk. Ugyanígy jól jártak azok a vásárlók is, aki egy évtizede garázsba fektették a pénzüket, hiszen ami a IX., XI., XIII. kerületekben 2011-ben 2-3 millió forintba került, az 2021-ben már 4,5-6,5 millió forintot ér
– zárta gondolatait Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.