A japán Cukubai Egyetem kutatói – Hideaki Soya professzor és Ryuta Kuwamizu tanársegéd vezetésével – arra keresték a választ, hogy a kifejezetten alacsony intenzitású fizikai aktivitás milyen hatással van az emberi agyra. Bár korábban túlnyomórészt kerékpáros tesztekkel vizsgálták a mozgás kognitív hatásait, a futás evolúciós szempontból egyedülálló, egyész testes koordinációt igényel.
A kutatás során funkcionális közeli infravörös spektroszkópiával (fNIRS) mérték a résztvevők agyi aktivitását és lokális véráramlását, miközben a hangulat változását és a kognitív teljesítményt sztenderdizált tesztekkel (például a Stroop-teszttel) értékelték. A mérések kimutatták, hogy a mindössze 10 percig tartó, rendkívül lassú kocogás is szignifikánsan növelte a prefrontális kéreg kétoldali aktivitását. Ez az agyterület felelős a döntéshozatalért, a figyelem összpontosításáért, az önkontrollért és a hangulatszabályozásért.
A tanulmány konklúziója szerint a futás kognitív és mentális előnyeinek eléréséhez nincs szükség kimerítő vagy hosszan tartó edzésekre. Még a minimális megterheléssel járó, nagyon lassú kocogás is képes egyszerre javítani a mentális közérzetet és a szellemi teljesítőképességet. Ez az eredmény nemcsak az edzéstervüket összeállítók számára nyújt praktikus útmutatást, hanem új távlatokat nyithat a mentális egészségmegőrzést és a kognitív terápiákat célzó célzott edzéselőírások területén is.
Az eredményeket az Imaging Neuroscience című tudományos lapban publikálták. Bővebben a kutatásról a HVG számolt be.
A szakmai ajánlások szerint hetente legalább 150 perc közepes intenzitású (például tempós séta vagy könnyű biciklizés), vagy 75 perc erőteljes intenzitású aerob mozgás az alap, ami bizonyítottan csökkenti a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. Ezt a kortól és fizikai állapottól függetlenül minden felnőttnek érdemes célul tűznie.
A szív– és érrendszeri kutatások azt is hangsúlyozzák, hogy:
- már könnyebb aktivitás is védőhatású: egyes vizsgálatok szerint azok, akik még a minimális mozgást sem teljesítik, de napi 20–30 perc séta vagy mérsékelt mozgás révén aktívabbak, jelentősen csökkenthetik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
- A fizikai aktivitás javítja a keringést, a vérnyomást, vércukorszintet és koleszterinértékeket, mindez közvetlenül csökkenti a szívbetegségek kialakulásának esélyét.
- Több rövid mozgás is összeadódik: nem kell mindig hosszú edzést végezni — ha a nap folyamán több rövid, aktív szakaszt iktatsz be (lépcsőzés, gyorsabb séta, házimunka), az összességében pozitívan hat a szívedre.
