Erős kritikával illette egy német agrárportál a hazai libatenyésztést és annak termékeit. Német állatvédő is megszólal az ügyben.
A német újságíró nekiment a magyar libatartóknak
A magyar libahúst és libatartást szapulja egy német agrárszakmai portál egyik írása. Teszi mindezt azért az rnd.de cikke, hogy inkább a helyi termékek fogyasztását népszerűsítse a magyar és lengyel libahús helyett – hívja fel az figyelmet az írásra az Agroinform.hu.
A magyar portál lefordította németről Anne Grüneberg újságíró cikkét, amelyben olyan kijelentések szerepelnek, mint:
- óvakodni kell az importárutól – különösen a magyartól és a lengyeltől,
- általában olcsóbb a magyar és lengyel állatok húsa, azonban rosszabb körülmények között vannak tartva, mint a német libák,
- az olcsó libahús biztosan „problémás intenzív hizlalásból származik”
- „tömény takarmányzsírral” etetik az állatokat
- a libák keveset vagy egyáltalán nem mozognak, így 10 hét alatt felhíznak - a német szárnyasokkal ellentétben, amelyek "6 hónapig híznak".
Az utóbbi kijelentést az Agroinform újságírója sem hagyta szó nélkül, aki megjegyezte, hogy:
„A Németországba exportált húslibák igaz, hogy mindössze 13 hetesen készülnek el (ugyan nem 10 hetesen) – de ezek kivétel nélkül tömés- vagy kényszeretetés nélküli állatok és csak annyi takarmányzsírt kapnak, amennyit a keveréktakarmány tartalmaz!”
– írja a magyar portál.
A cikk arról is említést tesz, hogy a Németországba importált libák 97 százaléka az említett két országból származik, ami a német fogyasztás körülbelül 80 százalékát teszi ki. Emellett beszámolnak róla, hogy a német szárnyasok jelentősen drágábbak, mint a kelet-európaiak, és várhatóan az áruk továbbra is nőni fog. Emiatt egyértelműen a madárinfluenza-járványt, valamint a magasabb energia- és takarmányárakat teszik felelőssé.
Problémájuk van a magyar állatjóléttel is
A német cikk felháborodottan közli azt is, hogy amellett, hogy szerintük nem mozognak eleget a libáink, a nálunk és Lengyelországban az állatok „kopasztása” (a tollfosztásra célozhat) és a libamájtermelés is megengedett. Martin Rittershofen, a Vier Pfoten állatvédő szervezettől beszél erről, aki szerint nálunk még szokás „napi 200 gramm táplálék helyett akár egy kilogrammot is letömnek az állatok torkán” azért, hogy a zsír felhalmozódása miatt megnagyobbodjon az állatok mája.
Az Agroszektor.hu ehhez hozzáfűzi, hogy
„A Magyarországon hízottmáj termelés céljára kényszeretett testet pontosan nyomonkövethető módon értékesítik hazánkban- és exportra egyaránt! Ha a német szupermarketekben ez nincsen feltüntetve a csomagoláson, akkor ezt a mulasztást nem a hazai termelőkre kellene hárítani!”
- valamint arról is említést tesz, hogy
„A pecsenyeliba soha nem kényszeretetett állattól származott termék – ez a két hasznosítási / termelési mód élesen elkülönülve, más-más fajta libákkal történik Magyarországon is.”
Változtatást követelnek
A német Vidéki Libatenyésztési Szövetség elnöke, Lorenz Eskildsen is kritizálja magyar és lengyel baromfitartást. Felháborítónak nevezi, hogy az Európai Unióban így még nevelhetnek szárnyasokat. Követeli, hogy a libahús-készítményeket a jövőben úgy címkézzék fel az EU-ban, hogy azokon jól látható legyen az állat nevelésének módja is.
