A matricák alternatívája lehet a gyümölcsök lézeres tetoválása. Ezzel szintén fel lehet tüntetni a terméken a legfontosabb információkat, viszont nem keletkezik annyi papírhulladék. A Tesco teszteli az új módszert.
A gyümölcsök lézeres tetoválásával csökkentenék a papírhulladékot
Az avokádók lézeres gravírozását teszteli a Tesco. Ezzel csökkentenék a műanyag matricák használatát. A módszer lényege, hogy a gyümölcs héjának felszínéről lézerrel eltávolítanak egy vékony réteget, így vonalkódot, méretet, valamint fajtajelölést "vésnek rá" a héjra – írja a Guardian.
A brit Tesco évente nagyjából 70 millió avokádót ad el. Abban bíznak, a nagyobb méretű gyümölcsökön alkalmazott új technológia miatt évente körülbelül egymillió műanyag matricával lesz kevesebbre szükségük. Így a környezetet is jobban kímélheti az üzletlánc.
A Tesco jelenleg 270 délkelet-angliai áruházban teszteli a módszert. Ha a vásárlói visszajelzések kedvezők, az egész cégcsoportra kiterjeszthetik.
Emellett a HVG megjegyzi, az üzletlánc a műanyag tálcákat is környezetbarát kartonra cserélné az avokádó ikercsomagolásainál. Ezzel további 20 millió darab műanyag csomagolást takarítanának meg évente.
A GVH új jelölést vezetne be az élelmiszereknél
Egyébként megkönnyítené a tudatos fogyasztói döntést, ha környezetterhelést mutató jelölési rendszert kapnának az élelmiszerek - nyilatkozta a Gazdasági Versenyhivatal vezető közgazdásza néhány hete.
Berezvai Zsombor szerint az élelmiszergyártóknak a termékük teljes életciklusára várható környezetterhelést kellene közzé tenniük. A mostani gyakorlat szerint a csomagoláson többnyire csak a származási hely és a csomagolás újrahasznosíthatósága olvasható, az előállítás módja és más fontos mutatók rendszerint hiányoznak.
Szöllősi Réka élelmiszerpolitikai elemző és fenntarthatósági tanácsadó megjegyezte, hogy a szállítás és a csomagolás a környezetterhelésnek mindössze 10-10 százalékát teszi ki. Önmagában a szén-dioxid-kibocsátás sem meghatározó szempont, legalább ilyen fontos, hogy egy termék előállítása mekkora területet igényel. Összességében csaknem egy tucat körülményt kéne figyelembe venni, és bár az élelmiszerek környezetterhelését vizsgáló tudományok gyorsan fejlődnek, jelölésükre ma még nincs egységes nemzetközi szabvány, kidolgozásuk alighanem versenyjogi kérdéseket is fölvetne.
A GVH 2024 januárjában publikálta zöld állításokat vizsgáló piacelemzését amelynek egyik fókuszában az élelmiszerek álltak. A vizsgálat megállapította, hogy a hazai vállalkozások nagyon széles értelmezésekkel és nem rendszerezett módon kommunikálnak a fenntarthatósággal kapcsolatban. Számos vállalkozás ún. bizalmi jegyekkel, logókkal támasztja alá a „zöld” működését, ugyanakkor nem mindig azonosítható (vagy magyarul nem elérhető) a fogyasztók számára a mögöttük álló tanúsító szervezet vagy szempontrendszer. A piacelemzés részeként az ELTE-vel közösen végzett kontrollált, véletlenített kísérlet megmutatta, hogy a zöld állítások termékcsomagoláson való megjelenítése hatással van a fogyasztók adott termékről kialakított képére, illetve vásárlási szándékára. Ugyanakkor a fogyasztók jelentős része nincs tisztában a látott állítások pontos tartalmával, és sok esetben félreérti azokat.
