Három új tétellel bővítették a Hungarikumok Gyűjteményét, illetve kettővel a Magyar Értéktárat – jelentett be az agrárminiszter. Soroljuk, mely értékeinkkel gazdagodtak a listák!
Tovább bővült a hungarikumok listája, valamint a Magyar Értéktár
Három tétellel gazdagodott a Hungarikumok Gyűjteménye a Hungarikum Bizottság friss döntése értelmében – tájékoztatott Nagy István agrárminiszter. Újonnan vált hungarikummá
- a kocsi, mint magyar közlekedési innováció,
- a szaloncukor, mint a karácsonyi ünnepek elengedhetetlen kelléke,
- illetve a hatvani Aranyfácán sűrített paradicsom, mint a világpiacon is elismert minőségű magyar termék.
Emellett két új értékkel bővült a Magyar Értéktár is. Ezek pedig
- a pápai sonka, amely a pápai húsipar kiemelkedő terméke,
- valamint a déli harangszó, amely a nándorfehérvári diadal emlékét őrzi nap mint nap.
A hungarikumok és a nemzeti értékek nem csupán az értékőrzés miatt fontosak számunkra. Ezek a sajátosan magyar jellegzetességek képviselnek minket, segítve a megmaradásunkat
– nyilatkozta Nagy István.
Tonnaszám faljuk a szaloncukrot, ezek a legnépszerűbb ízek
Egyébként a szaloncukorral kapcsolatban korábban megjegyeztük, évről évre nő a forgalma a karácsonyi időszakban. Bár egyre többféle ízesítésben kaphatók, továbbra is a legkedveltebb a zselés, a marcipános, a kókuszos, a karamellás és a csokoládékrémes.
Magyarországon évente csaknem 3500 tonna szaloncukrot vásárolnak a fogyasztók, egy-egy háztartás átlagosan 1 kilogrammot. A prémium termékek az elmúlt tíz évben különösen népszerűek lettek, ugyanakkor a drágább édességek iránt idén kissé csökkenni látszik a kereslet. Ráadásul a szaloncukrok árcéduláin is visszaköszön a cukor és a kakaó drágulása. Azonban továbbra is keresettek a cukormentes, vegán és egyéb alternatív változatok.
A szaloncukor gyártásához szükséges alapanyagokat jellemzően a világpiacról szerzik be a vállalkozások. Annak ellenére, hogy több hazai gyártó kínálatában is szerepelnek egyes összetevők (például marcipán és cukor).
A NAK megjegyzi, a hazai alapanyag-beszállítás alapvetően a gyümölcsökre és a feldolgozott termékekre korlátozódik, mert a belföldi gyártók mennyiség és ár alapján nem tudják teljesíteni a multinacionális gyártók igényeit.
