A Meteorológiai Világszervezet (WMO) friss jelentése szerint 2027 végéig 98 százalék a valószínűsége, hogy megdől a hőmérsékleti világrekord. Az is borítékolható, hogy a 2023-2027-es átlaghőmérséklet magasabb lesz, mint az előző öt évé volt. A rekkenő hőséget az El Niño és az üvegházhatású gázok hatásaira vezetik vissza a szakemberek.
Forró évek várhatnak ránk
A 2023-2027-es időszakban legalább egy évben a hőmérséklet legalább másfél fokkal szinte biztosan túllépi a preindusztriális korban mért szintet a WMO számításai alapján. Viszont arra „csupán” 32 százalék az esély, hogy az öt év átlaghőmérséklete is meghaladja másfél fokkal azt az értéket.
A szervezet a közeljövőben egyre gyakrabban számít kiugró hőmérsékleti értékekre. A Magyar Mezőgazdaság megjegyzi, az egyre pesszimistább jövőképüket az is bizonyítja, hogy amíg 2015-ben szinte lehetetlennek tartották, hogy a hőmérséklet emelkedése tartósan meghaladja az 1,5 fokot, 2017 és 2021 között már 10 százalékos esélyt adtak rá.
Hozzátették, a következendő hónapokban megerősödik az El Niño hatása is, ami az üvegházhatású gázok kibocsátásának a következményeivel párosulva példátlan hőmérsékleti csúcsokat eredményezhet. Mindez pedig a klímahelyzeten túl, az élelmiszer-biztonságra, a vízellátásra és a környezetvédelem helyzetére is súlyosan hatással lehet.
A Kisfiú és a Kislány okozhat szélsőséges időjárást
Továbbá az is jelentős változást hozhat az időjárásban világszerte, hogy megfordult a La Niña. Figyelmeztetnek a meteorológusok: erősödik az El Niño, ami miatt melegebb fázisba kerül a Föld az év hátralévő részében.
Az El Niño és a La Niña időszakosan fellépő időjárási anomáliák. Az El Niño (spanyolul azt jelenti: a kisfiú) a Csendes-óceán egyenlítő-környéki tengervíz-mozgását és az ebből következő időjárási helyzetet jelöli. El Niño idején a tengervíz keleti irányba mozog. Nagy mennyiségű hőt szállít Amerikába, és csapadékos időt okoz. Azonban Ausztráliába szárazabb és hűvösebb időszak érkezik.
Ha megfordul az áramlás, onnantól kezdődik a La Niña (spanyol jelentése: a kislány) jelenség. Ekkor a hő nyugat felé mozog. Amerika nyugati partjainál a távozó meleg tengervíz helyére a mélyből hűvösebb víztömeg érkezik. Ez kevésbé párolog, így ott szárazabb, aszályosabb időszak következik. Viszont emiatt a Csendes-óceán nyugati felében - például Ausztráliában és Ázsia keleti és délkeleti részén - jelentős csapadékra kell készülni, ami gyakran áradásokkal jár.
Valóban extrém meleg jöhet
Az elmúlt éveket a hűvösebb tengerfelszíni hőmérsékletet eredményező La Niña uralta, azonban ez az időszak véget ért. Egyre erősödik az El Niño, vagyis a tengerfelszíni hőmérséklet több fokkal magasabb lesz, ami melegebb időjárást okoz. Mindez a klímaváltozással karöltve azt eredményezheti, hogy - a mérések kezdete óta - az idei lehet a legmelegebb év globálisan.
Az elkövetkező időszakban megnövekedhet az extrém hőhullámok, valamint az aszályos és az erdőtüzek kockázata. Különösen ott, ahol az El Niño szárazabb időjárást eredményez. Egyes modellek szerint az El Niño az ősz második felétől 2024 tavaszáig lehet a legerősebb, viszont más számítások alapján akár két-három évig is eltarthat. Megjegyzik, az elmúlt nyolc év volt a Földünk történetében a nyolc legmelegebb esztendő, amiből három évet (2020, 2021 és 2022) a hűvösebb La Niña uralt.
