Mézkeverékek rontják a fogyasztók bizalmát és a magyar méhészek helyzetét
Fotó: Shutterstock

Budapest is szigort vár Brüsszeltől mézügyben

Miután sokan beleragadtak a mézbotrányba, a mézkeverékek származásjelölésére vonatkozó előírások szigorítását kérte az Európai Bizottságtól húsz uniós tagállam, köztük Magyarország. A kétes eredetű és minőségű, főként harmadik országokból származó keverékek veszélyt jelentenek a méhészekre, és rontják a fogyasztói bizalmat is.


Fellépnének a pancsolt mézek ellen

Húsz uniós tagállam agrárminisztere kérte az európai piacon található mézkeverékek származásának szigorúbb szabályozását az Európai Bizottságtól (EB) a héten.

Hiába beszélünk a beporzók védelméről és írunk elő szabályokat ennek érdekében a mezőgazdasági termelés számára, ha az EU nem védi meg saját méztermékeit és méhészeit

- közölte Feldman Zsolt államtitkár.

A tagállamok arra kérik az EB-t, hogy módosítsa a mézről szóló uniós irányelvet. Tegye kötelezővé a mézkeverékeket alkotó mézek származási országának pontos feltüntetését. A tapasztalatok szerint ezek a mézkészítmények rontják az európai méz fogyasztói bizalmát.

Ha kétes eredetű és minőségű, harmadik országokból érkező, méznek nevezett termékek kiszorítják az európai mézet a piacokról, akkor azzal veszít a biodiverzitás, veszítenek a fogyasztók, és megfelelő jövedelem hiányában a méhcsaládokat fenntartó méhészek is befejezik tevékenységüket. Bízunk benne, hogy az Európai Bizottság meghallja a tagállamok többségének hangját és a valós fogyasztói igényeket figyelembe vevő, kellően ambiciózus javaslatot tesz majd

- tette hozzá Feldman Zsolt.

Nemzetközi mézbotrány

A forgalomban lévő mézekkel kapcsolatos botrányok az EU több országára jellemzőek voltak a közelmúltban, köztük hazánkra is. Az első nagy vihart kavaró esetről Spanyolországból lehetett hallani. Az ibériai ország az Unió legnagyobb méztermelője, mégis jelentős a portugál és kínai mézimportja. Azonban az olcsó, gyengébb minőségű, Kínából származó méz 2021 elején gyakorlatilag eltűnt a spanyol boltokból, de megjelent helyettük a román méz.

A Romániából érkező termék ára a spanyol piacon 1,62 euró/kg, a Kínából származó pedig 1,27 euró/kg volt, ami a legolcsóbb a világon. Egy tonna méznél ez igen jelentős, 350 euró különbséget jelent. Az érdekvédők szerint a méz kínai volt, csak átcímkézték románná, vagy kínai-román keverék lehetett. A legszomorúbb a dologban, hogy ez a trükk nem illegális.

Az európai és nemzeti jogszabályok számos kiskaput tartalmaznak, amelyek lehetőséget adnak a hasonló gyakorlatokra. Ha a román mézet 51 százalékban kínai mézzel keverik, a kapott terméket román méznek nevezhetik. Viszont a mézben lévő pollenszemcsék vizsgálatával meg lehet állapítani a termék származási helyét.

Ne hagyd ki!