A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora szerint elkerülhetetlenné vált a hazai mezőgazdaság gyökeres átalakítása, hiszen óriási a lemaradása. Mindehhez hatalmas támogatás érkezik a szektorba a következő években.
Lemaradhatott a magyar mezőgazdaság
Gyuricza Csaba, a MATE rektora szerint óriási volt a fellendülés a globális mezőgazdaságban az elmúlt évtizedekben. A 90-es évek elejétől mintegy 80 százalékkal nőtt a kibocsátása. Ezzel szemben a magyar agráriumban csak stagnálás mérhető az említett időszakban.
Ha a versenyképességünket, az agrárium fenntarthatóságát akarjuk erősíteni, ezen a helyzeten javítani kell. Ha az okokat boncolgatjuk, komoly szerepet játszik mindebben az, hogy a mezőgazdasági termelésben viszonylag jók vagyunk - bár ott is vannak lehetőségek a hatékonyság, termelékenység javulására -, azonban az alapanyag-előállításra épülő feldolgozóiparban és annak termelékenységi mutatóiban egyértelműen javulnia kell hazánknak
- nyilatkozta Gyuricza Csaba az Agrárszektornak.
Elmondta, hogy a hazai feldolgozóiparnak az energia- és a munkaerő-hatékonysága is gyengébb, mint az EU-ban működő jelentősebb piaci szereplőké. Ez azt jelenti, hogy több energiával, több munkaerő felhasználásával állítunk elő termékeket, így sajnos gyengébbek a versenyképességi mutatóink.
Gondok a vízgazdálkodással is
Sokkal inkább alkalmazkodni kell az agráriumnak azokhoz a kihívásokhoz, amik a szélsőséges időjárási jelenségekből fakadnak. Az idei év nagyon jól megmutatta azt, hogy milyen súlyos károkat tud okozni az aszály, ha nem készülünk fel rá. Továbbá rávilágított arra is, hogy a mezőgazdasági vízgazdálkodásunkat alapjaiban kell átalakítani, hogy alkalmazkodni lehessen a megváltozott feltételekhez. A legnagyobb víztározónk a talaj, amit mi nem használunk ki. Évente három balatonnyi vízmennyiséget pazarolunk el azzal, hogy nem nedvességtakarékos technológiákat alkalmazunk
- tette hozzá a szakember.
A rektor arról is tájékoztatott, hogy jelenleg az öntözött területek nagysága nem éri el a 100 ezer hektárt. A cél az lenne, hogy ez az érték 300-350 ezer hektárra növekedjen. Azonban ehhez állami eszközökre is szükség lehet.
Fontos lenne az integráció
A gazdák azzal tudnak segíteni magukon, ha folyamatosan javítják a versenyképességüket. A fenntarthatóság és a méretgazdaságosság az, ami mindennek az alapja. Ehhez viszont a csúcstechnológiákat kell alkalmazni. Ha támogatunk új beruházásokat, csak a legkorszerűbb technológiákba szabad befektetni, amelyek energia- és munkaerő-hatékonyak
- vélekedett Gyuricza Csaba.
Hozzátette, hogy van egy általános idegenkedés az összefogástól Magyarországon. Azonban a kisebb gazdálkodók, termelők csak akkor tudnak versenyképesek lenni, ha integrációs rendszerbe tömörülnek.
Pénzeső hullik a magyar agráriumra
Nagy István agrárminiszter számolt be róla a napokban, hogy mintegy 5377 milliárd forint agrártámogatás érkezik az Európai Uniótól a következő években. Felidézte, hogy a magyar kormány az aszály, illetve az ukrajnai háború előtt vállalta, hogy az agrárfejlesztések nemzeti forrásból történő társfinanszírozását 80 százalékra emeli. Ebbe a kabinet több mint 2300 milliárd forintot tesz bele annak érdekében, hogy a magyar gazdák versenyképességét javítani tudják. Tehát a források adottak lehetnek a mezőgazdaság átalakításához a következő években.
