Képzeljünk el egy végtelen szántóföldet, amelyen búzát termesztenek, amelyből aztán kenyeret készítenek, hogy egy városnyi embert etessenek. Képzeljük el, hogy a szántóföld megművelésének, beültetésének, trágyázásának, ellenőrzésének és betakarításának minden elemét a mesterséges intelligenciára ruházzuk át: algoritmusok irányítják az öntözőrendszereket, az önvezető traktorokat és kombájnokat. És elég okosak ahhoz, hogy reagáljanak az időjárás változására és a termés pontos igényeire. Aztán képzeljük el, hogy egy hacker elrontja a dolgokat…
A Nature Machine Intelligence című folyóiratban nemrég közzétett új kockázatelemzés arra figyelmeztet, hogy a mesterséges intelligencia jövőbeni mezőgazdasági alkalmazása jelentős kockázatokkal jár a gazdaságok, a gazdák és az élelmiszerbiztonság számára, amelyeket nem ismerünk eléggé és nem értékelünk eléggé.
„A gazdaságokat irányító intelligens gépek alkalmazása nem sci-fi. A nagyvállalatok már most úttörő munkát végeznek az autonóm mezőgazdasági robotok és döntéstámogató rendszerek következő generációjának kifejlesztésén, amelyek felváltják majd az embert a földeken” – mondta Dr. Asaf Tzachor, a Cambridge-i Egyetem (Centre for the Study of Existential Risk, CSER) munkatársa, aki a tanulmány szerzője. „Úgy tűnik eddig senki sem tette fel a kérdést, hogy vannak-e kockázatok a mezőgazdasági mesterséges intelligencia gyors elterjedésével kapcsolatban? – tette hozzá.
Szükséges, de veszélyes?
Annak ellenére, hogy a mesterséges intelligencia hatalmas ígéretet jelent a növénytermesztés és a mezőgazdasági termelékenység javítására, a lehetséges kockázatokkal felelősségteljesen kell foglalkozni. Az új technológiákat kísérleti körülmények között megfelelően tesztelni kell annak biztosítása érdekében, hogy biztonságosak legyenek, és védettek legyenek a véletlen hibák, a nem szándékos következmények és a kibertámadások ellen – vélik a szerzők.
Kutatásukban a szerzők összeállították azon kockázatokat, amelyeket figyelembe kell venni a mezőgazdaságban alkalmazott mesterséges intelligencia fejlesztése során - és a kockázatok kezelésének módjait is sorolták. Riadót fújnak a kibertámadókkal kapcsolatban, akik potenciálisan zavart okozhatnak gazdaságokban. Ennek kivédésére azt javasolják, hogy a „jó hackerek” segítsenek a vállalatoknak a fejlesztési fázisban feltárni a biztonsági hiányosságokat, hogy a rendszereket meg lehessen védeni a valódi hackerek ellen.
Az intelligencia jót akar
A véletlen hibával kapcsolatos forgatókönyvük szerint egy olyan mesterséges intelligenciával működő rendszer, amelyet csak arra programoztak, hogy rövid távon a legjobb terméshozamot biztosítsa, figyelmen kívül hagyhatja az ennek elérésével járó környezeti következményeket, ami hosszú távon a műtrágyák túlzott használatához és a talajerózióhoz vezethet. A magas terméshozamra törekvő növényvédő szerek túlzott alkalmazása mérgezheti az ökoszisztémákat, a nitrogénműtrágya túlzott alkalmazása pedig szennyezné a talajt és a környező vízfolyásokat. A szerzők azt javasolják, hogy az ilyen forgatókönyvek elkerülése érdekében az alkalmazott ökológusokat vonják be a technológiai tervezési folyamatba.
Az autonóm gépek javíthatnák a gazdák munkakörülményeit, mivel mentesítenék őket a kézi munka alól. A technológiák tudatos tervezése nélkül azonban a globális mezőgazdaságban jelenleg is meglévő társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek – köztük a nemek, osztályok és etnikai megkülönböztetések – továbbra is fennmaradnak. „A szakértői mesterséges intelligencia alapú gazdálkodási rendszerek, amelyek nem veszik figyelembe a munkaerő-ráfordítások összetettségét, figyelmen kívül hagyják és potenciálisan fenntartják a hátrányos helyzetű közösségek kizsákmányolását” – figyelmeztetett Tzachor.
Nyílik az olló
Különböző mezőgazdasági robotokat és fejlett gépeket, például drónokat és érzékelőket már most is használnak arra, hogy információkat gyűjtsenek a terményekről és támogassák a gazdák döntéshozatalait: például a növénybetegségek vagy az elégtelen öntözés észlelését. Az önvezető kombájnok pedig emberi kezelő nélkül is be tudják hozni a termést. Az ilyen automatizált rendszerek célja a gazdálkodás hatékonyabbá tétele, a munkaerőköltségek megtakarítása, a termelés optimalizálása, valamint a veszteség és a pazarlás minimalizálása. Ez a gazdák bevételeinek növekedéséhez, valamint a mezőgazdasági mesterséges intelligenciára való nagyobb hagyatkozáshoz vezet.
A kistermelők azonban, akik világszerte a gazdaságok többségét művelik, valószínűleg nem részesülnek az AI-hez kapcsolódó előnyökből. Ez a digitális szakadék megakadályozhatja a kistermelőket a fejlett technológiák használatában, ami tovább nyitja az agrárollót. „A mesterséges intelligenciát a mezőgazdaság forradalmasításának útjaként üdvözlik. Miközben ezt a technológiát nagy léptékben alkalmazzuk, alaposan mérlegelnünk kell a lehetséges kockázatokat, és arra kell törekednünk, hogy ezeket már a technológia korai szakaszában mérsékeljük.”
