Robot és emberi koponya
A fejlődés megállíthatatlan a mezőgazdaságban, arról azonban ritkán esik szó, hogy mindez milyen veszélyeket rejt magában.

Képzeljünk el egy végtelen szántóföldet, amelyen búzát termesztenek, amelyből aztán kenyeret készítenek, hogy egy városnyi embert etessenek. Képzeljük el, hogy a szántóföld megművelésének, beültetésének, trágyázásának, ellenőrzésének és betakarításának minden elemét a mesterséges intelligenciára ruházzuk át: algoritmusok irányítják az öntözőrendszereket, az önvezető traktorokat és kombájnokat. És elég okosak ahhoz, hogy reagáljanak az időjárás változására és a termés pontos igényeire. Aztán képzeljük el, hogy egy hacker elrontja a dolgokat…

A Nature Machine Intelligence című folyóiratban nemrég közzétett új kockázatelemzés arra figyelmeztet, hogy a mesterséges intelligencia jövőbeni mezőgazdasági alkalmazása jelentős kockázatokkal jár a gazdaságok, a gazdák és az élelmiszerbiztonság számára, amelyeket nem ismerünk eléggé és nem értékelünk eléggé.

„A gazdaságokat irányító intelligens gépek alkalmazása nem sci-fi. A nagyvállalatok már most úttörő munkát végeznek az autonóm mezőgazdasági robotok és döntéstámogató rendszerek következő generációjának kifejlesztésén, amelyek felváltják majd az embert a földeken” – mondta Dr. Asaf Tzachor, a Cambridge-i Egyetem (Centre for the Study of Existential Risk, CSER) munkatársa, aki a tanulmány szerzője. „Úgy tűnik eddig senki sem tette fel a kérdést, hogy vannak-e kockázatok a mezőgazdasági mesterséges intelligencia gyors elterjedésével kapcsolatban? – tette hozzá.


​Szükséges, de veszélyes?

Annak ellenére, hogy a mesterséges intelligencia hatalmas ígéretet jelent a növénytermesztés és a mezőgazdasági termelékenység javítására, a lehetséges kockázatokkal felelősségteljesen kell foglalkozni. Az új technológiákat kísérleti körülmények között megfelelően tesztelni kell annak biztosítása érdekében, hogy biztonságosak legyenek, és védettek legyenek a véletlen hibák, a nem szándékos következmények és a kibertámadások ellen – vélik a szerzők.

Kutatásukban a szerzők összeállították azon kockázatokat, amelyeket figyelembe kell venni a mezőgazdaságban alkalmazott mesterséges intelligencia fejlesztése során - és a kockázatok kezelésének módjait is sorolták. Riadót fújnak a kibertámadókkal kapcsolatban, akik potenciálisan zavart okozhatnak gazdaságokban. Ennek kivédésére azt javasolják, hogy a „jó hackerek” segítsenek a vállalatoknak a fejlesztési fázisban feltárni a biztonsági hiányosságokat, hogy a rendszereket meg lehessen védeni a valódi hackerek ellen.

​Az intelligencia jót akar

A véletlen hibával kapcsolatos forgatókönyvük szerint egy olyan mesterséges intelligenciával működő rendszer, amelyet csak arra programoztak, hogy rövid távon a legjobb terméshozamot biztosítsa, figyelmen kívül hagyhatja az ennek elérésével járó környezeti következményeket, ami hosszú távon a műtrágyák túlzott használatához és a talajerózióhoz vezethet. A magas terméshozamra törekvő növényvédő szerek túlzott alkalmazása mérgezheti az ökoszisztémákat, a nitrogénműtrágya túlzott alkalmazása pedig szennyezné a talajt és a környező vízfolyásokat. A szerzők azt javasolják, hogy az ilyen forgatókönyvek elkerülése érdekében az alkalmazott ökológusokat vonják be a technológiai tervezési folyamatba.

Az autonóm gépek javíthatnák a gazdák munkakörülményeit, mivel mentesítenék őket a kézi munka alól. A technológiák tudatos tervezése nélkül azonban a globális mezőgazdaságban jelenleg is meglévő társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek – köztük a nemek, osztályok és etnikai megkülönböztetések – továbbra is fennmaradnak. „A szakértői mesterséges intelligencia alapú gazdálkodási rendszerek, amelyek nem veszik figyelembe a munkaerő-ráfordítások összetettségét, figyelmen kívül hagyják és potenciálisan fenntartják a hátrányos helyzetű közösségek kizsákmányolását” – figyelmeztetett Tzachor.

​Nyílik az olló

Különböző mezőgazdasági robotokat és fejlett gépeket, például drónokat és érzékelőket már most is használnak arra, hogy információkat gyűjtsenek a terményekről és támogassák a gazdák döntéshozatalait: például a növénybetegségek vagy az elégtelen öntözés észlelését. Az önvezető kombájnok pedig emberi kezelő nélkül is be tudják hozni a termést. Az ilyen automatizált rendszerek célja a gazdálkodás hatékonyabbá tétele, a munkaerőköltségek megtakarítása, a termelés optimalizálása, valamint a veszteség és a pazarlás minimalizálása. Ez a gazdák bevételeinek növekedéséhez, valamint a mezőgazdasági mesterséges intelligenciára való nagyobb hagyatkozáshoz vezet.

A kistermelők azonban, akik világszerte a gazdaságok többségét művelik, valószínűleg nem részesülnek az AI-hez kapcsolódó előnyökből. Ez a digitális szakadék megakadályozhatja a kistermelőket a fejlett technológiák használatában, ami tovább nyitja az agrárollót. „A mesterséges intelligenciát a mezőgazdaság forradalmasításának útjaként üdvözlik. Miközben ezt a technológiát nagy léptékben alkalmazzuk, alaposan mérlegelnünk kell a lehetséges kockázatokat, és arra kell törekednünk, hogy ezeket már a technológia korai szakaszában mérsékeljük.”

The Conversation

Ne hagyd ki!