Szinte minden magyar eszik sajtot. Egy átlagos háztartás havi 6000 forintot költ erre. A trappista a lista élén, de zárkózik fel több fajta. Mutatjuk a Tej Terméktanács megbízásából készített piackutatás főbb eredményeit.
A lakosság 92%-a tekinthető olyan sajtfogyasztónak, aki legalább havonta szokott sajtot enni. A megkérdezettek 58%-a hetente többször vagy még ennél is gyakrabban fogyaszt sajtot - derül ki az Inspira Research Kft. által 2024 nyarán végzett kutatásból.
A sajtvásárlás során szem előtt tartott legfontosabb szempont az ár, és hogy a termék esetleg akcióban van-e, emellett fontos szerepet tölt be a sajt típusa és fajtája is. A termék magyar származását a megkérdezettek ötöde sorolta a három alapvető vásárlási szempont közé. A legkisebb jelentőséget a sajt zsírtartalmának, színének, bio jellegének, valamint külföldi származásának tulajdonították.
A felmérés szerint egy átlagos magyar háztartás havi szinten 6000 forintot fordít sajtvásárlásra. Az iskolai végzettséggel és a jövedelmi státusszal együtt nőnek a háztartások sajtra fordított kiadásai is.
A sajt, ahogy az idei felmérés is megerősítette, önmagában egyfajta kényeztetés, élvezeti értékkel és pozitív asszociációkkal rendelkező termékkategória, mivel a közös étkezéshez kötődik és a gondoskodás társul hozzá.
Gyengült a trappista egyeduralma?
Mind ismertségben, mind fogyasztásban továbbra is a trappista sajt áll az élen; szinte mindenki ismeri, 82% legalább évente egyszer fogyasztja, 63% gyakori fogyasztó, és 67%-uknál szinte mindig megtalálható a hűtőben. A sorban következő mozzarella és az edámi ismertségben csak kissé marad el a trappistától, a legalább alkalmanként fogyasztók, és különösen a gyakran fogyasztók arányát tekintve azonban már jelentős az elmaradás.
A Covid járvány alatt jelentős változás történt a piacon: a sajtok önköltsége olyan hirtelen és olyan mértékben emelkedett meg, hogy a trappista és az eredetileg magasabb árkategóriába tartozó sajtok közötti árolló zárult. A kvalitatív felmérés alapján az elmúlt években gyakoribbá vált a korábban kevésbé ismert fajták kipróbálása is. Az árak mérséklődését követően többen megmaradtak az újonnan felfedezett sajtok mellett vagy legalábbis bekerültek az új márkák a vásárlók „fejébe” és fogyasztási repertoárjába.
Erre tart a magyar tejpiac
A Haszon Agrár magazinban Harcz Zoltánnal, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatójával beszélgettünk szerkezetátalakításról, hatékonyságról, hullámzó fogyasztásról és a patás ördögről is.
Az ügyvezető a tej feldolgozásáról elmondta, hogy a 300 ezer tonna nyerstej-export mellett az itthon maradt tejből fogyasztói tej, joghurt, sajt, vaj és egyéb tejtermék készül. Sajtból 85 ezer, savanyított tejtermékekből 110 ezer, fogyasztói folyadéktejből 500-550 ezer tonnát termeltünk tavaly, vajból pedig 8,5 ezer tonnát. A zacskós tejnek belátható időn belül leáldozhat, mivel egyre kevesebben keresik, a feldolgozók évente csupán 2-3 millió litert értékesítenek belőle. Az 1,5%-os zsírtartalmú UHT tejből eközben 120-150, míg a 2,8%-os UHT és ESL tejből 200-220 millió dobozzal készül.
Az interjú itt olvasható.
