Úgy is ismerik a koreai bambuszsót, mint Ázsia fehér aranyát. Kilója nagyjából 60 ezer forintba kerül, és elsősorban ételek ízesítésére használják. A nevével ellentétben nem bambuszból készül.
Fenyőfa, bambusz, tengeri só, kemence és némi kézimunka kell a 60 ezres sóhoz
A világ legdrágább sója a bambuszsó, amely készítését buddhista szerzetesek dolgozták ki. Forintban számolva nagyjából 60 ezerbe kerül kilója. Az állítólag kivételesen jó ízzel és egészségügyi hatásokkal rendelkező ízesített sótermék valójában nem bambuszból készül, de az elkészítéséhez szükség van hozzá. Abba töltik bele és abban sütik meg a tengeri sót, általában kilenccel. Az eljárással a termék gazdag aromákhoz, valamint több mint 500 hatóanyaghoz jut. Elkészítése nagyjából 30 napot vesz igénybe.
A rendkívül magas árához az is hozzájön, hogy a bambuszsó készítésének minden egyes fázisa emberi munkát kíván, és fizikailag igen megterhelő. Emellett a Magyar Mezőgazdaság megjegyzi, hogy egy apró gyártási hiba miatt is könnyen kárba veszhet a termék.
A készítésekor a Dél-Korea nyugati partjáról származó tengeri sót három éves bambuszokba tömik, majd a bambuszrudakat egy kemencébe helyezik, amit csak fenyővel fűtenek. A sütés 800°C-fokon körülbelül 12-14 óráig tart. Miután a bambusz megsült, a sóoszlopot ismét bambuszrúdba töltik, és megint megsütik. Összesen kilencszer ismétlik meg a folyamatot, utoljára 1000°C-fokon. A sütéssel eltávozik a sóból minden káros anyag, viszont telítődik a bambusz hatóanyagaival.
A bambuszsó olyan lúgos ásványi anyagokat is tartalmaz, mint a magnézium, a vas és a cink, valamint kerül bele A, E, B6 vitamin. Fellelhetők benne aminosavakat, amelyek miatt antibakteriális, antimikrobiális és még antioxidáns hatása is van, de javítja a kollagénszintézist is.
Az ízesített sót leginkább ételekhez használják. Intenzív íze miatt állítólag egy csipetnyi is feldobhatja belőle a fogásokat. Adagolják fogkrémekhez is, mert serkenti a keringést és fehéríti a fogakat. Emellett például ajánlják mint gyógysót és arcradírt.
Lítium helyett konyhasó?
Igaz, hogy a bambuszsó drága, és nem is biztos, hogy alkalmas erre a célra, de a napokban írtunk róla, hogy új felhasználási területe lehet a hagyományos konyhasónak, mégpedig az akkumulátorgyártás területén.
Négy éve szerzett szabadalmat a nátrium-ionos akkuk egyik típusára a CATL akkugyártó (a Tesla és sok híres európai márka beszállítója), és tavaly ki is dolgozta a sorozatgyártását.
Jövőre pedig a szintén kínai BYD cég – amely a világ harmadik legnagyobb akkutermelője és igen jelentős villanyautó-gyártója – olyan kiskocsikat dobhat a piacra, amikben nátriumalapú lesz az energiatároló.
A kínai kormány a második törvényt is kiadta a sós aksik szabványosításáról, ami elősegíti a tömeggyártás felfutását és megkönnyíti a járművekbe való beépítést. Az sem mellékes, hogy lítiummal (ami a hagyományos akkuk alapanyaga) ellentétben nátriumból bőséggel akad a világban.
