Drágult a magyar termőföld

Egy év alatt nagyjából 6,9 százalékkal nőtt az eladott termőföldek átlagos hektárára a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai alapján – közölte az OTP Jelzálogbank. A legnagyobb mértékben, 28 százalékkal Nógrád megyében emelkedtek az árak, Somogy megye áll még20 százalék feletti értékkel. A másik végletet Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megye jelenti, ott 2 százalékos csökkenést tapasztaltak.


A legdrágább megye 2021-ben Békés lett 2,36 millió forintos hektárárral. Ezen kívül Hajdú-Bihar, Tolna, Fejér és Győr-Moson-Sopron megye lépte át a kétmilliós szintet. Tavaly Nógrád először mozdult el az árlista utolsó helyéről, átadva azt Borsod-Abaúj-Zemplén megyének, ahol 1,23 milliós átlagos hektárárat láthattunk

– mondta Valkó Dávid, a bank vezető elemzője.

Tavaly leginkább az erdőterületek ára emelkedett, 12 százalékkal. A szántók 7 százalékos áremelkedését a szőlők, gyepterületek és a kert-gyümölcsös kategória egységesen 4-5 százalék közötti drágulása követte.

A termőföld-piac látványosan bővült tavaly: a megelőző évi 37,3 ezerről – azzal időarányosan – 2021-ben 50,6 ezerre, csaknem 36 százalékkal nőtt az adásvételek száma. A tranzakciószám csak Baranyában csökkent, 4 százalékkal. Ezzel szemben Borsod-Abaúj-Zemplén és Zala megyében több mint megkétszereződött az adásvételek száma.

Azt is megállapították, hogy tavaly 36 százalékkal több tranzakció keretében 22 százalékkal nagyobb termőföld-terület cserélt gazdát, mint 2020-ban. A legnagyobb területet, mintegy 5,7 ezer hektárt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében értékesítettek.

A termőföld évtizedes múltra visszatekintve stabilan növeli árát. Ahogy a 2008-ban indult gazdasági világválság idején, úgy a koronavírus járvány miatt megváltozott környezetben is ellenállónak bizonyult. Egy hektár 2010-ben vásárolt termőföld összességében átlagosan háromszorosára növelte árát 2021-re.

The Conversation

Ne hagyd ki!